„A Kárpát-medence a Karoling-korban és a honfoglalás korában" címmel nyílt és egészült ki a Magyar Nemzeti Múzeum „Kelet és Nyugat határán" című állandó kiállítása. A Kárpát-medence területén feltárt régészeti leleteket bemutató állandó kiállítást teljessé tevő rész megnyitásával Magyarország legnagyobb és leggazdagabb állandó régészeti kiállítása jött létre.

A Magyar Nemzeti Múzeum állandó régészeti kiállításának 2014 tavaszára készült el az a szakasza, amely a Kárpát-medence 9. századi történetét és a honfoglalás korát eleveníti fel. A tárlat a korábbi kiállításokhoz a Kárpát-medencében tovább élő késő-avar hagyaték bemutatásával, a kiemelkedő jelentőségű, részben még közöletlen temető- és telepfeltárásainak válogatott leleteivel kapcsolódik.

A kiállítás igazi különlegessége, hogy a mai Zalavár határában évtizedek óta zajló nemzeti múzeumi ásatások szenzációs eredményeit ez a tárlat mutatja be először a hazai közönségnek. A 9. századi város pompás épületei, egyedi, változatos és ragyogó leleteinek sora mellett megjelennek az itt folyó ipari tevékenység emlékei és központot övező szolgálónépi települések is.

Dr. Csorba László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója szerint a megnyitó igazi múzeumi ünnep, múzeumtörténeti esemény. „Azzal, hogy teljessé válik az állandó kiállításunk, hazánk legnagyobb régészeti kiállítása nyílik meg, amelyet a szakma már nagyon várt és bízunk benne, hogy a közönség részéről is nagy lesz az érdeklődés" - mondta el a főigazgató.

A kiállítást megnyitó Dr. Hoppál Péter, kultúráért felelős államtitkára elmondta: „A tárlat egyszerre illeszkedik a múzeum állandó régészeti kiállításához és ad új, naprakész élményt; a teljessé váló állandó kiállításokban a magyar vagy külföldi látogató néhány óra alatt áttekintheti a Kárpát-medence történetét az őskőkortól a rendszerváltásig. A most megnyíló kiállításrész a legújabb kutatási eredményekre épül, hiteles, tudományosan megalapozott ismereteket tesz közkinccsé; korszerű technikai megoldásai várhatóan a történelemmel most ismerkedő fiatalok érdeklődését is felkeltik."

Zsoldos Attila akadémikus elmondása szerint a tárlat annak az útnak az utolsó szakaszát mutatja be, amely elvezetett a keresztény magyar királyság megalapításához. A Ritoók Ágnes, Szőke Béla Miklós és Révész László által rendezett kiállítás finom egyensúlyban mutatja be a korszakot, a korabeli magyarok életét és teszi mindezt átélhetővé a fiatalok számára is a mai muzeológia legkorszerűbb eszközeivel – hangsúlyozta.

A kiállítás rendezésekor a kurátorok fontosnak tartották, hogy a látogatók minél könnyebben ismerkedjenek meg az akkori kultúrával, így a 3D-s animációt és a maketteket is segítségül hívták.

Az MNM célul tűzte ki, hogy olyan múzeumpedagógiai és múzeumandragógiai programokat dolgoz ki és szolgáltat, amelyekkel közelebb hozza a látogatókhoz a magyarok távoli múltját és a történeti régmúlt szereplőit. Ezért idén elindította az Élő múzeum-programot. Itt olyan foglalkozásokon, tárlatvezetéseken vehetnek részt az érdeklődők, ami visszarepíti őket az időben és rég letűnt korok megelevenedő személyei mesélnek életükről és mindennapjaikról.

2015 decemberében összesen nyolc darab új, egyedülálló honfoglalás-kori lelettel bővült a Magyar Nemzeti Múzeum Kárpát-medence a Karoling-korban és a honfoglalás korában című kiállítása.

2003-ban az M7 autópálya Somogy megyei szakaszának építése során Balatonújlak-Erdődűlőn a megelőző feltárásoknál előkerült egy – a regionális szempontból kiemelkedő – 10. századi 17 sírból álló leletegyüttes.

A sírok, a kor temetkezési szokásainak megfelelően, nyugat-keleti tájolásúak voltak, ugyanakkor a Felső-Tisza vidéki – többségében férfi sírokból álló temetőkkel szemben – itt kiegyenlített a nemek és a gyermek sírok aránya. Viszonylag magas a lóval és/vagy lószerszámmal temetettek száma. Az ekkoriban használatos lószerszámzatból a feltárt sírokban általában a vas csikózabla, a hevedercsat és két kengyel kerül elő. Egyes emlékeken tausírozás nyomai figyelhetők meg, azonban a temető egészéből hiányoznak az ezüstből vagy a bronzból készített lószerszámveretek és díszek.

Egy sír kivételével minden sírban voltak használati tárgyak és/vagy ékszerek és viseleti emlékek. Az egykori ruhadíszek és ékességek többnyire ezüstből készültek. A sírokban fellelt pénzérmék alapján a temető jól keltezhető; a sírok egy része a nyugat-európai – a Provence-i Hugó és II. Lothar által vert – érmékkel biztosan a 10. század középső harmadára vagy az az utáni időszakra tehető. Ezek az érmék egyben arra is utalnak, hogy az ezt a temetkezési helyet választó közösség tagjai részt vehettek a nemzeti historikumban „kalandozásokként” számon tartott katonai vállalkozásokban. Az egykori közösség militáns jellegét mutatják a férfi sírok fegyvermellékletei is.

A lelőhely számos kérdést is új megvilágításba helyezett: az itt talált sírok gazdagsága ritka jelenség a Dunántúlon, a fegyvermellékletek sokasága pedig egyedi a 10. századi Kárpát-medencében. A csontokon végzett genetikai vizsgálatok azt valószínűsítik, hogy a sírok közt voltak olyan temetkezések is, amelyek között közeli, vér szerinti rokoni kapcsolatok feltételezhetők.

Az új kiállításrészben 8 lelet tekinthető meg. Ezek közül kiemelkedik az aranyozott ezüstlemezekből készült hajfonatkorong-pár, amely elsőrendű ötvösmunka. Előoldalán mitikus állatalakok láthatók, az oldalnézetben ábrázolt, virágkelyhet utánzó szájú állatalakok lábait és farkát növényi motívumokká alakította az ötvös, a finoman kidolgozott minta párhuzamai pedig megtalálhatók a bizánci és a steppei emlékek között.

Egyedülálló növényi palmettás díszítésű az az ezüst lemez, amellyel az egyik sírban feltárt nyerget díszítették: honfoglaláskori leletek közül ilyen még nem került elő.

A feltárást az MTA Régészeti Intézetének munkatársai végezték, a leletegyüttest a területileg illetékes Rippl-Rónai Múzeumba helyezték el Kaposváron, de a feldolgozás után a Magyar Nemzeti Múzeum új kiállításrészében mutatkozik be először.

 

A kiállításhoz kapcsolódó múzeumpedagógiai foglalkozásokon a gyerekek úgy alkothatnak és teremthetnek a fantáziájukra, valamint a megismert tudományos eredményekre építve, hogy közben a mai kor kihívásainak, szemléletének és elvárásainak is meg tudnak felelni.

 

A kiállítás leletanyaga alapján a magyarok régmúlt, de mindenkit izgató korát két, a Nemzeti Múzeum gondozásában megjelenő könyv és kiállításvezető is bemutatja, a két évszázadot Szőke Béla Miklós A Karoling-kor a Kárpát-medencében, Révész László A magyar honfoglalás kora című kötetéből ismerjük meg.