Eseménynaptár
2020. február
27
28
29
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
1
2020.02.16. - 2020.02.16.
Székesfehérvár
2020.02.16. - 2020.02.16.
Budapest
2020.02.15. - 2020.02.15.
Budapest
2020.02.15. - 2020.02.15.
Budapest
2020.02.15. - 2020.06.28.
Veszprém
2020.02.13. - 2020.03.13.
Tata
2020.02.11. - 2020.05.03.
Debrecen
2020.02.08. - 2020.02.08.
Szécsény
2020.02.08. - 2020.02.08.
Budapest
2020.02.08. - 2020.02.08.
Szécsény
2020.02.08. - 2020.03.08.
Fehérvárcsurgó
2020.02.08. - 2020.03.08.
Győr
2020.02.07. - 2020.02.07.
Tatabánya
2020.02.07. - 2020.02.07.
Fehérvárcsurgó
2020.02.07. - 2020.03.28.
Tatabánya
2020.02.06. - 2020.05.03.
Kaposvár
2020.02.04. - 2020.05.17.
Budapest
2020.01.31. - 2020.02.14.
Budapest
2020.01.30. - 2020.03.15.
Budapest
Avarkori temetőt bemutató Kamaramúzeum - Vasasszonyfa
Cím: 9744, Vasasszonyfa Széchenyi út 1.
Telefonszám: (94) 355-035, (30) 348-9858
Nyitva tartás: P 15-17, V 10-12, bejelentkezés alapján bármikor
állandó kiállítás, régészet
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
A Surány patak és egy másik névtelen kis ér találkozásánál fekvő agyagos dombon feltárt sírok túlnyomó többségének tájolása ÉNY-DK irányú. A megásott sírgödrök lekerített sarkúak, mélységük változó. A legtöbb csontváz hanyatt, kinyújtva feküdt, a kéz túlnyomórészt a test mellett volt kinyújtózva. Aki életében tehetősebb volt, annak nagyobb és mélyebb sírt ástak, ennél fogva a legsekélyebbek a gyermeksírok. A zsugorított testhelyzetben lévő halottnál, minden valószínűséggel szintén társadalmi okok keresendők.

Csak néhány sírban találtunk koporsóra utaló famaradványt, elszíneződést. A sír földjén lelt apró faszénszemcsék a temetéskor gyújtott áldozati tűzre utalhatnak, vagy mágikus célra.

A hozzátartozók gondoskodni kívántak a halott túlvilági életéről, élelméről, erre utalnak a sírokban talált, szárnyas, marha és birkacsontok, tojáshéj. A mellre vagy lábközé helyezett tojás szintén mágikus célt szolgált.

A sírban elhelyezett tárgyak pontos rögzítése igen fontos, mert ebből rekonstruálható az egykori viselet. A ruházat szabásának és anyagának színének, díszítésének, ékszereknek, azok milyenségének, mély kifejező értelme volt akkoriban. Az övön lévő veretek száma, díszítése és a színe egyben a rang jelzésére is szolgált.

A férfi és női viselet alapvonásaiban azonos, steppén honos viselet; csak a női ruhák díszesebbek, kellékeik - karperecek, gyöngysorok, gyűrűk - gazdagabbak.

Általános öltözék a vászoning és nadrág, felette kaftánszerű kabát, melyet derekukon veretekkel díszített bőr vagy szövet öv fog össze. Az öv lelógó szíjaira csatolták fel a mindennapi használati eszközöket, fegyvereket.

Hajukat varkocsba fonva viselték, fülükbe fülkarikát hordtak, lábukra keménytalpú bőrcsizmát húztak.

A nők csuklóikon karperecet hordtak, madárcsontból esztergált tűtartót használtak, zacskószerű tarsolyaikban szépítőszereket tartottak. A megmaradt agyag orsógombok arra utalnak, hogy a nők legfontosabb házimunkája a szövés és a fonás volt.

Kiss Gábor