Eseménynaptár
2018. szeptember
27
28
29
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
2018.07.18. - 2018.10.31.
Szeged
2018.07.14. - 2019.01.11.
Szeged
2018.07.13. - 2018.09.02.
Budapest
2018.07.07. - 2018.11.04.
Budapest
2018.07.07. - 2018.10.14.
Budapest
2018.07.06. - 2018.09.23.
Budapest
2018.07.06. - 2018.09.01.
Baja - Szentistván
2018.07.04. - 2018.09.30.
Budapest
2018.07.04. - 2018.09.20.
Budapest
2018.07.03. - 2018.12.31.
Veszprém
2018.03.01. - 2018.08.31.
Budapest
2012.03.01. - 2012.03.31.
Vác
2012.02.01. - 2012.02.29.
Miskolc
2012.01.22. - 1970.01.01.
Budapest
2011.10.04. - 1970.01.01.
Nagykáta
2011.10.01. - 1970.01.01.
Nagykáta
2011.10.01. - 1970.01.01.
Nagykáta
2011.09.30. - 1970.01.01.
Nagykáta
2011.09.30. - 1970.01.01.
Nagykáta
2011.07.04. - 2011.07.08.
Budapest
Móra Ferenc Múzeum - Szeged
A múzeum épülete
Cím: 6720, Szeged Roosevelt tér 1-3.
Telefonszám: (62) 549-040
Nyitva tartás: H-Sze 10-18, Cs 10-20, P-V 10-18

ÜNNEPI ZÁRVA TARTÁS, TÉLI SZÜNET
2017. december 23. – 2018. január 21.: ZÁRVA
Nyitás 2018. január 22-én 10.00-kor
Lajkó Orsolya
2015
agyagművesség, kerámia, iparművészet, kiadvány, könyv, néprajz, régészet
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Nyelv: magyar
Ár: 3990
Húsz évvel ezelőtt még meglepetést okozott volna, ha valaki régészként a 16-18. századi edényművesség és a népi kerámia összefüggéseiről ír könyvet. Magyarországon nem bevett gyakorlat a régészeti források 17-18. századi vizsgálatokba való bevonása. Hosszú időn át, részben még ma is tartja magát az a nézet, hogy az írott forrásokban és képi ábrázolásokban bővelkedő újkorban, nincs feladata a régészetnek.
Lajkó Orsolya: Cserepén ismerem, minemű fazék volt...
A kora újkori edényművességről, főként annak régészeti-néprajzi összefüggéseiről könyvet írni, valódi szakmai kihívás, sokrétű feladat. Nemcsak azért, mert a szkeptikusok azt feszegetik, miért kutat egy régész az újkorban, de a tudományos vállalás, a heterogén forrásanyag rendszerezése és az összetett kutatási eredmények ismerete, körülményes és aprólékos feldolgozó munka elé állítja a témával behatóbban foglalkozó kutatót.

A 17. századból ránk maradt edények a néprajz és a régészet határán álló időszak termékei. A néprajzi kerámiaformák és díszítmények előzményét a régészeti ásatások emlékanyagában kell keresnünk. Jelentősége ellenére, a 17-18. század, a kerámiakutatás legkevésbé tisztázott időszaka. Máig nem sikerült megnyugtató módon rekonstruálni a magyar ólommázas kerámia fejlődését. E tekintetben a régészetre fontos szerep hárul. Ez a tudományág képes leginkább kihasználni a kerámiának azt az előnyös tulajdonságát, hogy az, töredékességében is jól vizsgálható. Cserepén ismerem minemű fazék volt…

A kiadvány két, Hódmezővásárhelyen előkerült, 17. századi kerámiaanyag feldolgozása révén mutatja be, hogyan lehet kiaknázni mindazt a lehetőséget, melyet a korszak fazekastermékeinek kutatásában a történeti, régészeti és néprajzi módszerek együttes alkalmazása nyújt. A közreadott munka egy tudományos kísérlet; célja annak bizonyítása, miként működhet közre a régészet a népi kerámia eredetének feltárásában.
Kapcsolódó hírek
Lajkó Orsolya: Cserepén ismerem, minemű fazék volt...
2015.10.16.
A kiadvány két, Hódmezővásárhelyen előkerült, 17. századi kerámiaanyag feldolgozása révén mutatja be, hogyan lehet kiaknázni mindazt a lehetőséget, melyet a korszak fazekastermékeinek kutatásában a történeti, régészeti és néprajzi módszerek együttes alkalmazása nyújt. tovább