Eseménynaptár
2018. február
29
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
1
2
3
4
2018.02.25. - 2018.04.29.
Budapest
2018.02.25. - 2018.02.25.
Debrecen
2018.02.24. - 2018.02.24.
Budapest
2018.02.24. - 2018.02.24.
Győr
2018.02.24. - 2018.02.24.
Budapest
2018.02.23. - 2018.02.23.
Budapest
2018.02.23. - 2018.02.23.
Budapest
2018.02.23. - 2018.03.18.
Budapest
2018.02.22. - 2018.02.22.
Budapest
2018.02.22. - 2018.02.22.
Debrecen
2018.02.22. - 2018.02.22.
Debrecen
2018.02.20. - 2018.03.04.
Fehérvárcsurgó
2018.02.17. - 2018.05.27.
Budapest
2018.02.16. - 2018.03.18.
Budapest
2018.02.16. - 2018.04.29.
Veszprém
2018.02.16. - 2018.03.16.
Budapest
2018.02.16. - 2018.03.14.
Kecskemét
2018.02.16. - 2018.03.14.
Budapest
2018.02.15. - 2018.03.15.
Budapest
Móra Ferenc Múzeum - Szeged
A múzeum épülete
Cím: 6720, Szeged Roosevelt tér 1-3.
Telefonszám: (62) 549-040
Nyitva tartás: H-Sze 10-18, Cs 10-20, P-V 10-18

ÜNNEPI ZÁRVA TARTÁS, TÉLI SZÜNET
2017. december 23. – 2018. január 21.: ZÁRVA
Nyitás 2018. január 22-én 10.00-kor
Lajkó Orsolya
2015
agyagművesség, kerámia, iparművészet, kiadvány, könyv, néprajz, régészet
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Nyelv: magyar
Ár: 3990
Húsz évvel ezelőtt még meglepetést okozott volna, ha valaki régészként a 16-18. századi edényművesség és a népi kerámia összefüggéseiről ír könyvet. Magyarországon nem bevett gyakorlat a régészeti források 17-18. századi vizsgálatokba való bevonása. Hosszú időn át, részben még ma is tartja magát az a nézet, hogy az írott forrásokban és képi ábrázolásokban bővelkedő újkorban, nincs feladata a régészetnek.
Lajkó Orsolya: Cserepén ismerem, minemű fazék volt...
A kora újkori edényművességről, főként annak régészeti-néprajzi összefüggéseiről könyvet írni, valódi szakmai kihívás, sokrétű feladat. Nemcsak azért, mert a szkeptikusok azt feszegetik, miért kutat egy régész az újkorban, de a tudományos vállalás, a heterogén forrásanyag rendszerezése és az összetett kutatási eredmények ismerete, körülményes és aprólékos feldolgozó munka elé állítja a témával behatóbban foglalkozó kutatót.

A 17. századból ránk maradt edények a néprajz és a régészet határán álló időszak termékei. A néprajzi kerámiaformák és díszítmények előzményét a régészeti ásatások emlékanyagában kell keresnünk. Jelentősége ellenére, a 17-18. század, a kerámiakutatás legkevésbé tisztázott időszaka. Máig nem sikerült megnyugtató módon rekonstruálni a magyar ólommázas kerámia fejlődését. E tekintetben a régészetre fontos szerep hárul. Ez a tudományág képes leginkább kihasználni a kerámiának azt az előnyös tulajdonságát, hogy az, töredékességében is jól vizsgálható. Cserepén ismerem minemű fazék volt…

A kiadvány két, Hódmezővásárhelyen előkerült, 17. századi kerámiaanyag feldolgozása révén mutatja be, hogyan lehet kiaknázni mindazt a lehetőséget, melyet a korszak fazekastermékeinek kutatásában a történeti, régészeti és néprajzi módszerek együttes alkalmazása nyújt. A közreadott munka egy tudományos kísérlet; célja annak bizonyítása, miként működhet közre a régészet a népi kerámia eredetének feltárásában.
Kapcsolódó hírek
Lajkó Orsolya: Cserepén ismerem, minemű fazék volt...
2015.10.16.
A kiadvány két, Hódmezővásárhelyen előkerült, 17. századi kerámiaanyag feldolgozása révén mutatja be, hogyan lehet kiaknázni mindazt a lehetőséget, melyet a korszak fazekastermékeinek kutatásában a történeti, régészeti és néprajzi módszerek együttes alkalmazása nyújt. tovább