Országszerte számos múzeum, könyvtár és kiállítóhely vár Titeket az év leghosszabb éjszakáján! Kulturális, gasztronómiai programok, szabadulószobák, kalandos vetélkedők, koncertek... A bőséges kínálatból biztosan találsz fogadra valót!


AZ INTÉZMÉNY PROGRAMKÍNÁLATA:

17:00 - 22:00 Arasinda koncert
A ma is hallható Arasinda együttes 1998-ban alakult Budapesten. Alapító tagjai Nyitrai Péter és Hannah Berger.A kezdeti években a török népzene egyik kötöttebb zenei ágával foglalkoztak, melyet Törökországban Musa Eroglu, Arif Sag, Muhlis Akarsu és Aşik Veysel képviselnek. Ezzel egyidőben törökországi utazásaik során ismerkedtek meg azzal a zenei világgal, melyből a mostani Arasinda együttes zenéi és feldolgozásai táplálkoznak. Törökországban és a magyarországi törökség körében élő barátaikkal való együtt zenélés és éneklés sokat segített a hagyományos stílus megismerésében. Előadásaikon Törökország minden régiójának jellegzetes népzenéje megszólal a Márvány-tengertől a Van-tóig, a Fekete-tengertől Anatóliáig. Ezek a népdalok, amelyek hazájukban rendkívül közkedveltek, törökül és a népi éneklésre jellemző stílusban hangzanak fel. Kíséretük részben török népi hangszerekkel (saz ba?lamával, ouddal, kavallal, zurnával, davullal), részben más népek hangszereivel, és modern hangszerekkel (deffel, gadulkával, illetve oboával, gitárral és basszusgitárral) hallható. Az Arasinda összetéveszthetetlen hangzásvilága a török népzene és az együttes zenészeinek egyéni improvizációs stílusából ötvöződik. Feldolgozásaik és saját kompozícióik az egykori oszmán birodalom területén ma is élő népek népzenei hagyományaiból is merítenek.

17:00 - 19:00 EBRU bemutató - A török márványpapír művészete
A bemutató során a résztvevők megismerkedhetnek az ebruval, vagyis a hagyományos török papírmárványozás művészetével, amely Közép-Ázsiából ered, és az Oszmán Birodalom idején vált önálló művészeti ággá. 2014 óta az UNESCO szellemi kulturális örökségi listáján is szereplő különleges technika során a művész a víz felszínére festett mintákat viszi át papírra, természetes festékek és hagyományos eszközök segítségével. A programot Takács Orsolya ebruművész vezeti, aki több mint hét éven át tanulta a tradicionális török ebruművészetet mestere, Ertugrul Incel irányításával. Orsolya 2017 óta rendszeresen jár Isztambulba, hogy tovább mélyítse tudását és gyakorlatát. Munkáiban a hagyománytisztelet, a spiritualitás, valamint a színek és a mozgás harmóniája egyaránt megjelenik. A program nemcsak egy különleges művészeti technika bemutatása, hanem egy elmélyülést és kikapcsolódást nyújtó élmény is, ahol a résztvevők betekintést nyerhetnek az ebru meditatív és alkotó világába.


Állandó kínálat:

- Gül Baba Türbéje állandó kiállítás
Az állandó kiállítás középpontjában Gül Baba történelmi személyisége, a Türbe épületének története, valamint a XVI. századi, oszmánkori Magyarország bemutatása áll. A kiállítás nagy tetszésnek és látogatottságnak örvend, a 2018. októberi megnyitó óta havonta több ezer vendéget számlál. Gül Baba Türbéje körül elhelyezkedő egykori Wagner villa alagsori termei a legutóbbi örökségvédelmi munkák során helyreállításra kerültek, így a látogatók elé olyan térsor tárulhat, amely 2018 előtt több évtizeden keresztül teljesen elzárva volt. Ma ez a tér ad helyet annak a török-magyar együttműködésben létrejött átfogó, izgalmas kiállításnak, amely bemutatja a hódoltság, a török-magyar kapcsolatok, illetve Gül Baba Türbéje történetének legfontosabb fejezeteit. A kiállításon többek között 15-16. századból származó, egykor a hódoltság-kori Budán használt tárgyakat, valamint életnagyságú viaszszobrok segítségével a dervisek világát is felfedezhetjük. Időben tovább haladva, a századforduló időszakából olyan tárgyakat tekinthetünk meg, melyeket egykor az oszmán palota ajándékozott Gül Baba Türbéje számára. Végezetül az érdeklődők a 20. század során szárnyra kelt, Gül Baba életéről szóló legendákkal is megismerkedhetnek.

- Fejes nyomában: Anatólia 110 évvel később időszaki kiállítás
Két pápai középiskolai tanár, Fejes Zsigmond és Lakos Imre 1914. július 7-én indult útnak, hogy felfedezzék Kilíkia addig feltérképezetlen tájait. Helyszínválasztásukban minden bizonnyal szerepet játszott a turanizmus okozta kelet iránti érdeklődés, de a személyes becsvágy is fontos hajtóerő volt. Helyi segítőjük, Hüseyin Arif, Magyarországon tanuló török diák segítségével Konstantinápoly és Bursa érintésével az akkor még épülő Berlin-Bagdad vasúton az Eskişehir-Afyonkarahisar-Konya útvonalon haladva érték el a Taurusz-hegység hágóit, majd Adana és Merzin után egy szamár karaván segítségével járták végig a Silifke-Ermenek-Alanya-Antalya útvonalat. Bár az expedíciót az első világháború kitörése megzavarta, augusztus 30-án nagyjából a kitűzött célokat teljesítve tért haza a két kalandor. Mind szerencsés hazatérésükben, mind a felfedezőút előkészítésében nagy szerepet játszottak a törökországi szabadkőműves kapcsolataik (Fejes és Lakos is szabadkőműves volt). Az expedíciót részben a később, magyar nyelven megjelentett útleírásaikból, de még inkább az út során készített több, mint 440 fénykép segítségével tudjuk rekonstruálni. A fényképeken megörökítették a török városok jelentősebb utcáit, épületeit, a helyi elöljárókat, illetve az akkori modernizáció jegyeit, mint a gyárak, gépek és öntözőrendszerek. A képek kiváló forrásértékkel bírnak a kutatók számára a törökországi társadalmi és urbanisztikai változások detektálásában, de a magyar kalandorok a régészek számára is fontos helyszíneket örökítettek meg, amelyek egy része mára sajnos a rombolás áldozatává vált.  Száztíz évvel később, egy másik fotós, Ahmet Sait Y?ld?z járta be ugyanazokat az utakat, amelyen Fejesék mentek végig. Mindez pedig jól érzékelteti, hogy mennyit változott e világ különleges szeglete egy évszázad alatt. Mindezt pedig Fejes eredeti fényképeivel együtt mutatjuk be a fotókiállítás keretében. A kiállítás először Érden a Magyar Földrajzi Múzeumban volt látható 2025-ben.