Az árstabilitás fenntartása érdekében az MNB legfontosabb célja az infláció leszorítása. Az infláció pénztörténeti hátterét és a mindennapi életben tapasztalható jeleit mutatja be a kiállítás. Az interaktív monitorokon kiszámolhatjuk, hogy egy termék ára hogyan változott az elmúlt években és megtapasztalhatjuk, hogyan "pörögtek" a nullák a hiperinfláció éveiben.

A banktörténeti szekció két fő része az Alpár Ignác tervezte monumentális főépület történetét ismerteti (ami időben az önálló intézmény megalakulásánál is régebbre nyúlik vissza), valamint a jegybank működésének fő korszakait mutatja be 1924-es megalakulásától napjainkig.

2002. január 1-jétől Európa 12 országának hivatalos fizetőeszköze az euró. Az euró bevezetés átfogó gazdasági, valamint kereskedelmi előnyei (pl. az átváltási költségek megszűnése, az árak könnyebb összehasonlíthatósága és a kereskedelem fellendülése) mellett a hétköznapi élet pénzügyei is sok szempontból egyszerűbbé váltak (utazáskor, másik országba való átutaláskor stb.).

A központ célja egyebek mellett, hogy a látogató saját érdeklődésének megfelelően további információt kapjon számos, a jegybankhoz kötődő témában. Ugyanakkor a "komoly" pénzügyi témák mellett lehetőséget szeretnénk teremteni néhány vidám percre is, amikor vendégeink a kiállítás során megszerzett tudásukat ellenőrizhetik, valamint kipróbálhatják a pénzhez kapcsolódó játékainkat is.

Az MNB Bankjegy- és Éremgyűjteményének közel 50 000 darabos gyűjteményéből a pénztörténeti szempontból legjelentősebb és legkülönlegesebb darabok kerültek kiállításra. A magyar pénztörténet Szent István első, LANCEA REGIS/REGIA CIVITAS köriratú denárjával kezdődik.

A pénztörténeti rész a pénz kialakulásának okaival és kritériumaival, a készpénzforgalmat meghatározó tényezőkkel és a XXI. század pénzhelyettesítő eszközeivel foglalkozik. A kaori kagyló, a só, a teatégla mellett a nemesfém emelkedett ki a cserére alkalmas eszközök közül.