A banktörténeti szekció két fő része az Alpár Ignác tervezte monumentális főépület történetét ismerteti (ami időben az önálló intézmény megalakulásánál is régebbre nyúlik vissza), valamint a jegybank működésének fő korszakait mutatja be 1924-es megalakulásától napjainkig.

A rosszemlékű, eredetileg kaszárnyaként és börtönként működő Neugebäude lebontását követően az Osztrák-Magyar Bank pályázatát nyerte el Alpár Ignác a korszerű banképület megtervezésére. Az épület a késői historizmus antik és ókori keleti elemeinek vegyítésével kialakított monumentalitás jellemző. A belsőépítészet kialakításában Alpár egyaránt fontosnak tartotta a jegybanki funkciókat szolgáló újszerű megoldásokat, valamint az aprólékos képzőművészeti kidolgozottságot, amely talán legszembetűnőbben Róth Miksa üvegablakaiban köszön vissza.

Az 1848-as forradalom márciusi pontjai között a kilencedik helyen nemes egyszerűséggel ez áll: Magyar Nemzeti Bank. Egészen 1924-ig kellett azonban várni a megvalósulásig, amikor Popovics Sándor elnökletével megalakult az intézmény. A jegybank számos nehézséggel, változással nézett szembe a világgazdasági válság nehéz éveiben - a II. világháború alatt -, majd az azt követő hiperinfláció során a tervgazdaság időszakában és a rendszerváltozás idején.

A 2001-ben megújított Jegybanktörvény garantálja az intézmény teljes függetlenségét és meghatározza legfontosabb célkitűzéseit. Az MNB elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. A következő évek nagy kihívása a közös európai pénznem, az euró bevezetése Magyarországon.