Kiállításunk első része az 1780-1873 közti időszakot mutatja be, vagyis azt a korszakot melyben Pest, Buda és Óbuda - már ténylegesen az ország központjaként - nagyvárosok voltak, s kialakult egy patrióta polgári kultúra. Ennek emlékeit a Fővárosi Múzeum a 19-20. század fordulója óta módszeresen gyűjtötte.

A gyógyszertárak ősének a szerzetesrendek által létesített ispotályok féltett gyógynövény-gyűjteményeit tekintjük. Az egyháziak mellett hamarosan megjelentek a polgári alapítású patikák is. Pest-Budán az első apothékák nagyon korán, a XIII-XIV. században létesültek.

A Kiscelli Nyomda című állandó kiállítás a fővárosi nyomdászat 19-20. századi történetét mutatja be, többek között olyan egyedülálló darabokkal, mint a budai Szentháromság-szobrot ábrázoló réz-nyomólap, az Egyetemi Nyomda betűkészlete vagy a Landerer és Heckenast Nyomdából származó Columbia-nyomdagép, amelyen a 12 pontot és Nemzeti dalt nyomtatták.

A nyomdászattörténeti emlékanyag meghaladja az ezer darabot: ezek között 30 nyomdagép ill. könyvkötészeti prés, 186 nyomólemez, valamint számos nyomdászati és könyvkötészeti eszköz található; a kiállított tárgyak a 17-19 sz.-i nyomdászati technikákat képviselik.

Ma már ismét nem szükséges megmagyarázni, hogy mi a cégér. Mindenkinek ismerősek az üzletek kirakata, kapuja felett lógó, felerősített táblák - közismert emblémákkal és kevés szöveggel. A mai cégérek egy régi fontos jelrendszer felújításai, de akárcsak egy-két évtizeddel ezelőtt is úgy látszott, mintha a neonfelirat divatja végleg eltüntette volna őket az utcaképből.

A kiállítás a mai Kiscelli Múzeum mellett található park szövevényes történetét dolgozza fel. Az idelátogatók egy teljes értékű, kirándulást és múzeumi élményt is magába foglaló napot tölthetnek el Budapest belvárosától kőhajításnyira.