Tokaj történetének legnagyobb és leghíresebb vára, a Rákóczi-vár, a Tisza és a Bodrog összefolyásában, egy mesterséges csatorna segítségével minden oldalról vízzel körülvett „szigeten” állt. Első említése 1410-ből való, és három évszázad kalandos története után végül II. Rákóczi Ferenc robbantatta fel 1704 tavaszán, majd árasztatta el 1705 tavaszán.

Tematikus kiállításunk a Tokaji-hegy (ezáltal Tokaj) történetével, geológiájával, ásványaival, flórájával-faunájával és az emberi megtelepedés után keletkező régészeti lelőhelyekkel ismerteti meg a látogatót.

A látványos és páratlan ritkaságokat bemutató kiállításban kallódó egyházművészeti, liturgiai, használaton kívüli tárgyak kaptak helyet: ikonok, iparművészetileg is jelentős liturgikus tárgyak, apácamunkák láthatók vitrinjeinkben.

A kereskedőlét fényűzése az avatatlan szem számára is minduntalan visszaköszön. A szoba és szalon berendezése is a kornak megfelelő divatot követi. A háló az épület egyetlen szobája, melyben a mennyezeti festés is megmaradt az eredeti valójában.

A padláson lehetőség nyílt egy egészen új tematika, a múzeumi látványtár formájában, a néprajzi anyag bemutatására is. A város felkérésére így egy magángyűjtemény néprajzi darabjai kerültek a padlásra, Makoldi Sándor és Makoldiné Pap Gizella Tokaj-környékére vonatkozó anyaga.

A múzeum pincéjében a bor készítéséhez és tárolásához használatos reprezentatív tárgyak (üvegballonok, különböző méretű hordók, tonnácska, palackok) válogatott anyaga mellett megtekinthető még Hegyalja különleges technikai vívmánya, újítása, egy méretarányos ún. aszúválogató asztal.

A kert szabadtéri kőtárában, a Benedek Elek által megénekelt legendás kenyérkövek mellett helyet kapott még néhány ágyúgolyó, malomkő, vízszűrő, valamint a felrobbantott tokaji közúti híd emléktáblája és egy nemesi tumba (sírkő) is.

A látogató a kamarateremben tekintheti meg Tokaj Városának legértékesebb kincseit, méghozzá II. Rudolf 1598-as, II. Mátyás 1610-es és I. Lipót magyar király 1657-es eredeti okleveleit.