"Én is orvos leszek", de én a szegények orvosa" - mesélt kisgyerekkori fogadkozásáról a halála előtti évben készült portréfilmben Levendel doktor. " A szegényeké, a hajléktalanoké, az alkoholistáké, a legsérültebbeké - vagyis mindenkié. A film végén a rendező-riporter megkérdezte: kicsoda Levendel László, hogyan lehet ezt megfogalmazni? Az orvos-professzor erre így felelt: "egy csóró srác, akit az élet rászorított, hogy mindig többet teljesítsen...".<