Báthoriné Gém Eszter pályafutása vegyészként indult, de betegsége miatt el kellett hagynia választott szakmáját. Ebben az időben vette kezébe az első hímzett terítőt, amelyet egyre több követett. Édesanyja, néhai Gém Rudolfné tanította meg a hímzés alapjaira, de sokat tanult Lyachovics Józsefnétől és Bagdi Lajosnétól is.

A varrást, a kézimunkát nagyon megszerette, s hogy az ismereteit bővítse, beiratkozott a Volán Hímző szakkörbe. Pályázaton, szakköri társaival közösen nyertek egy szövőszéket. Mivel senki nem tudott szőni a tagok közül, Bátoriné Gém Eszter iratkozott be az első tanfolyamra, amit a következő tíz évben még négy másik követett. Szövőmestereinek Tóth Pálné Népi Iparművészt és dr. Papp Lászlónét a Népművészet Mesterét tekinti.

Tagja lett a sokszorosan kitüntetett Kölcsey-szövőműhelynek, ahol az évek során majdnem minden gyapjú- és vászonszövési technikát megtanult, kipróbált. Ezek közül láthatunk többet a most nyíló kiállításon. Gyűjtő úton többször járt a Felvidéken. A tárlat kiegészül a legkedvesebb hímzésének, a Zobor-vidékinek néhány darabjával. Alkotásaiban lent és kendert használ alapanyagként, ezek természetes színeit alkalmazza: szürkét, barnát, drappot, de szívesen használ kéket is.

Bátoriné Gém Eszter textíliáit jól kiegészítik Szabó József díszmű-kovács Népi Iparművész alkotásai.