A borostyán a fenyőfélék fosszilis (megkövesedett) gyantája. Ásványtani neve szukcinit vagy borostyánkő. Anyaga áttetsző - átlátszó és mézsárga, barna, vörösbarna színű. A természetben cseppkövek formájában vagy borostyánt termő fák gyantajárataiban fordul elő. Jelentős lelőhelye található a Balti-tenger lengyelországi és oroszországi (Kalinyingrád) partvidékén. Ezeknek a balti borostyán telepeknek az anyaga alapvetően a földtörténeti harmadidőszakban (eocén - oligocén - miocén) képződött.