2025. május 9. péntek
Gergely
Tessedik Sámuel Múzeum - Szarvas
 |
Cím: 5540, Szarvas Vajda Péter utca 1.
Telefonszám: (66) 216-608
Nyitva tartás: K-Szo 10-17, Szo-V 10-16
|
A kiállítás már nem tekinthető meg.
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
|
Egyéni belépő felnőtteknek
|
1400 HUF
|
|
|
Csoportos belépő felnőtteknek
(min. 15 fő)
|
1000 HUF
|
/ fő
|
|
Egyéni belépő diákoknak
|
700 HUF
|
|
|
Csoportos belépő diákoknak
(min. 15 fő)
|
500 HUF
|
/ fő
|
|
Egyéni belépő nyugdíjasoknak
|
700 HUF
|
|
|
Csoportos belépő nyugdíjasoknak
(min. 15 fő)
|
500 HUF
|
/ fő
|
|
Belépő családoknak
(2 felnőtt + max. 3 gyermek)
|
3200 HUF
|
/ család
|
|
Egyéni kombinált belépő felnőtteknek
(Tessedik Sámuel Múzeum + Szárazmalom + Ruzicskay Alkotóház)
|
2200 HUF
|
|
|
Csoportos kombinált belépő felnőtteknek
(Tessedik Sámuel Múzeum + Szárazmalom + Ruzicskay Alkotóház, min. 15 fő)
|
1800 HUF
|
/ fő
|
|
Egyéni kombinált belépő diákoknak
(Tessedik Sámuel Múzeum + Szárazmalom + Ruzicskay Alkotóház)
|
1100 HUF
|
|
|
Csoportos kombinált belépő diákoknak
(Tessedik Sámuel Múzeum + Szárazmalom + Ruzicskay Alkotóház, min. 15 fő)
|
900 HUF
|
/ fő
|
|
Egyéni kombinált belépő nyugdíjasoknak
(Tessedik Sámuel Múzeum + Szárazmalom + Ruzicskay Alkotóház)
|
1100 HUF
|
|
|
Csoportos kombinált belépő nyugdíjasoknak
(Tessedik Sámuel Múzeum + Szárazmalom + Ruzicskay Alkotóház, min. 15 fő)
|
900 HUF
|
/ fő
|
|
Kombinált belépő családoknak
(Tessedik Sámuel Múzeum + Szárazmalom + Ruzicskay Alkotóház, 2 felnőtt + max. 3 gyermek)
|
4600 HUF
|
/ család
|
Arcok-imák-szívek a nagy háború emlékei Szarvason címmel új időszaki kiállítás nyílik a Tessedik Sámuel Múzeumban. Témája az 1914 és 1918 között zajló I. világháború, mely rámutat a frontra kerülők és a hátországban maradtak mindennapi életében bekövetkezett változásokra Szarvas község vonatkozásában szarvasi arcokon, egyéni történeteken, tárgyi emlékeken keresztül.
Az 1914 és 1918 között zajló I. világháború gyökeres változásokat hozott mind a frontra kerülők, mind a hátországban maradtak mindennapi életében. Felborultak a hagyományos közösségben betöltött szerepek, az addig szokásos munkamegosztás. Megváltozott az egészségügyi ellátás, a háború hatással volt a termelésre és fogyasztásra, megváltoztak a kapcsolattartás formái és felértékelődött a társadalmi segítségnyújtás.
A kiállítás tematikusan három egységből épül fel. Az első részében a frontra került legények, férjek, édesapák szemszögéből mutatja be az első nagy világégést. Azt, hogy hogyan fogadták Szarvason a mozgósítás hírét, majd hogyan kerültek egyik napról a másikra szeretteiktől távol, szántóföldjeikről lövészárkokba. Egyéni szarvasi katonák történetei jelennek meg a kiállításban kordokumentumokon keresztül. A múzeum gyűjteményéből többek között kézzel írt tábori újságok „Isonzói Tárogatók” és a hadifogságba került szarvasi Podani János: Egy hadapród naplója.
A második egység a hátországban maradtak megváltozott életét mutatja be tablókon, korabeli fotókon, újságcikkeken keresztül. Miként változtatta meg a háború a nemek közötti viszonyokat? Kikre hárult a hátrahagyott családok egyben tartása? Ezekre a kérdésekre ad választ a kiállítás. A hagyományos női feladatok mellett – gyermeknevelés, sütés, főzés, takarítás – az asszonyok nagyobb szerepet kaptak a gazdaság irányításában, a boltokban, a kisüzemekben, az iskolákban és a termelésben is.
A harmadik egység, egyben a terem közepe egy installáción keresztül hivatott bemutatni a két fél, tehát a frontra kerültek és a hátországban maradtak közötti kapcsolattartást. A Tábori posta (Feldpost) működését, a népi írásbeliség fellendülését. Az installációt a mennyezetről lelógó I. világháborús levelezőlapok és katonaképek (reprodukciók) sokasága képezi, mely jelképezi mind a kapcsolattartást, mind a háborúban elesett, hősi halált halt szarvasi katonákat. A levelek alatt posztamensen tábori postával küldött faláda látható
Az 1914 és 1918 között zajló I. világháború gyökeres változásokat hozott mind a frontra kerülők, mind a hátországban maradtak mindennapi életében. Felborultak a hagyományos közösségben betöltött szerepek, az addig szokásos munkamegosztás. Megváltozott az egészségügyi ellátás, a háború hatással volt a termelésre és fogyasztásra, megváltoztak a kapcsolattartás formái és felértékelődött a társadalmi segítségnyújtás.
A kiállítás tematikusan három egységből épül fel. Az első részében a frontra került legények, férjek, édesapák szemszögéből mutatja be az első nagy világégést. Azt, hogy hogyan fogadták Szarvason a mozgósítás hírét, majd hogyan kerültek egyik napról a másikra szeretteiktől távol, szántóföldjeikről lövészárkokba. Egyéni szarvasi katonák történetei jelennek meg a kiállításban kordokumentumokon keresztül. A múzeum gyűjteményéből többek között kézzel írt tábori újságok „Isonzói Tárogatók” és a hadifogságba került szarvasi Podani János: Egy hadapród naplója.
A második egység a hátországban maradtak megváltozott életét mutatja be tablókon, korabeli fotókon, újságcikkeken keresztül. Miként változtatta meg a háború a nemek közötti viszonyokat? Kikre hárult a hátrahagyott családok egyben tartása? Ezekre a kérdésekre ad választ a kiállítás. A hagyományos női feladatok mellett – gyermeknevelés, sütés, főzés, takarítás – az asszonyok nagyobb szerepet kaptak a gazdaság irányításában, a boltokban, a kisüzemekben, az iskolákban és a termelésben is.
A harmadik egység, egyben a terem közepe egy installáción keresztül hivatott bemutatni a két fél, tehát a frontra kerültek és a hátországban maradtak közötti kapcsolattartást. A Tábori posta (Feldpost) működését, a népi írásbeliség fellendülését. Az installációt a mennyezetről lelógó I. világháborús levelezőlapok és katonaképek (reprodukciók) sokasága képezi, mely jelképezi mind a kapcsolattartást, mind a háborúban elesett, hősi halált halt szarvasi katonákat. A levelek alatt posztamensen tábori postával küldött faláda látható
|
|
