Kádár Tibor 1946-ban született Kolozsvárott. A Képzőművészeti Főiskola festészeti szakán diplomázott, majd tanított műszaki rajzot, később rajzot és festészetet 1986-ig. Sokszoros zaklatás és politikai nézeteltérés miatt ekkor kérte végleges kitelepedését Magyarországra. Családjával az 1980-as évek végétől Veszprémben él.

Erdélyi periódusában Székelyföldet és Kalotaszeget járta és folyamatosan festett. Banner Zoltán így jellemzi ezt a korszakot: „Ábrázolási módszere realista és látomásos, de nem szürrealista, sem az expresszionista részletezés, vagy kiemelés hatásáért nem áldozza fel a témáiban eredetileg benne rejlő talányosság izgalmát. … Kalotaszegi képein festői eszközökkel kutatja ennek az emberi tájegységnek a legkevésbé ’festői’ mondanivalóját és ebben a kontrasztban kovácsolódnak ki új, legszemélyesebb festői eszközei, a haragoszöldekben, forró barnákban tartott tájszínek, az ablakok fátyolos lebegtetése, az építészeti részletek metsző grafikai élessége. Noha átérzi az átalakulásnak kegyetlen logikáját, mégsem teremti, búcsúztatja, s nem siratja vissza az ősi, falusi életformát, hanem a menthetőt tapogatja körül ecsetjével…”

Magyarországra költözése után palettája oldódik, festészete esztétizálóbbá válik. Isztriai, hollandiai, angliai, németországi tanulmányútjai hatással vannak munkásságára. Festészetét nem hagyják érintetlenül a Közép-Európában zajló események. Új anyaggal kísérletezik – az általa is gyűlölt műanyaggal –, hogy a bonyolult világ plasztikai megfelelőjét megtalálja. Ehhez kapcsolódó térplasztikáit és installációit 1996-ban Veszprémben, a Csikász Galériában láthatta a közönség.

Megalakulásától kezdve tagja az ún. Figuratív Csoportnak. A csoporthoz való kapcsolódás egyet jelentett azzal, hogy „művészete új – maga választotta – szakaszába lép. Egyúttal vissza. Létezhet ilyen haladás: a visszatérésé. Szülőföldhöz, hagyományhoz, mesterséghez, végül is, önnön magához.” A figurativitás mai napig meghatározója festészetének.

A veszprémi kiállítás a művész minden fontos korszakát bemutatja, kezdve a legkorábbi (1960-as évek elejéről származó) önarcképektől az erdélyi korszakon át, az absztrakt festményekig, valamint a legutóbbi évtizedben született figuratív alkotások is megjelennek a tárlaton.

Kádár Tibor nem csak Magyarországon, de Európa-szerte kiállító művész. Több alkalommal is bemutatkozott Németországban, Hollandiában, Dániában, Angliában, Olaszországban.

Műveit közgyűjtemények őrzik, számos díj tulajdonosa. (Többek között: Veszprémi Tavaszi Tárlat Nívódíja, Veszprém Megye Érdemrendje, Gizella Díj, Prima Díj, MS. Nestu Díj.)

Dohnál Szonja
művészettörténész muzeológus