A huszár napjainkig nemzeti szimbólumnak számít. A hősies, vakmerő, bátor, kitartó, ravasz és kezdeményező könnyűlovas katona számos európai nyelvben egyet jelent a huszárral.

A magyar huszárság kezdete a középkorra vezethető vissza. A 15. századtól harcoltak előbb a végvárakban, később Mátyás király reguláris hadseregében. Egész Európa megismerte a huszárokat, harci tetteikről legendák keringtek. Európa számos államában alakítottak magyar mintára huszáralakulatokat. A Rákóczi-szabadságharcban példásan helytálltak, a Napóleoni háborúk idején Európa minden harcterén megjelentek a díszes egyenruhájú magyar lovaskatonák. A szabadságharc legszívszorítóbb történetei fűződnek a sok száz kilométerről hazaszökő huszárokról. A hazaszeretet vezette őket, ezzel értek el bámulatos sikereket 1848-49-ben. Az első világháborúban az orosz fronton harcoltak a tőlük megszokott, és generációkon át örökített bátorsággal. A második világháborúval véget ért a huszárság története. A harckocsikkal és a repülőkkel szemben már nem vehették fel a harcot, de az elődöktől örökölt virtussal és harci szellemmel mégis maradandót alkottak.

A Magyar huszár című kiállítás a magyar huszárság történetét mutatja be a 16. századtól. Látható lesz a legfőbb huszárfegyver: a szablya típusai, egészen a 20. századig, kitérve a legénységi és a tiszti fegyverekre. A huszáregyenruhák, csákók, hímzett tarsolyok, tölténytáskák, a további fegyverek is igazi ritkaságnak számítanak. A kiállítási anyagot eredeti litográfiák teszik színessé. Ezek segítségével a harcokba, és a huszárélet mindennapjaiba nyerhetünk betekintést.

A kiállítás rendezői szívügyüknek tekintik, hogy a 21. század kecskeméti múzeumlátogató közönsége szép tárgyak és történetek segítségével ismerje meg a magyar történelmet, és merítsen erőt a századokkal korábban élt hősök hazaszeretetéből.

A kiállítás kurátorai: Dr. Végh Katalin és Szabóné Bognár Anikó