A kiállítás az egykori bugaci kolostor működésének idejébe, tehát a 12. századba, illetve a 13. század elejére kívánja visszarepíteni a látogatókat; egy rendkívül izgalmas korszakba, melynek nemzetközi vonatkozásai közül a zarándoklatok, vagy a keresztes hadjáratok hazánkat is érintették. A mongol apokalipszis és a későbbi évszázadok rombolásai folytán kevés írásos emlék maradt fent, így főként a régészeti ásatások nyújtanak nagyobb rálátást e korszakra.

Ha az okleveles említéseket nézzük, alig maradt emléke Péter és Pál monostorának, amelyek a mai Bugac határában álltak. Annyi bizonyos, hogy a legkorábban, 1219-ben említett Péteri a Becse-Gergely nemzetség monostora volt. Nem nyert bizonyítást, hogy a kolostor mely szerzetesrendhez tartozott, a jelenlegi elképzelések szerint a bencés vagy az ágostonos rend tűnik leginkább valószínűnek.

Pétermonostora jelenleg is tartó régészeti feltárása szerint a monumentális, háromhajós apátsági templom és a tőle északra elhelyezkedő kolostor felépítésére a 12. század közepén, valamikor 1140/50 körül került sor. A monostor gazdagságáról árulkodnak a század végéről vagy a 13. század legelejéről származó igényes kivitelezésű kőfaragványok és a 13. század első felében kiemelt népszerűségnek örvendő aranyozott, limoges-i típusú kegytárgyak is. A Kecskemétre vezető főút mellé épített monostor, illetve a köré szerveződött gazdag település, s tágabban az egész régió sorsát 1241-42-es tatárjárás pecsételte meg.

A kiállítás további különlegessége a látványos digitális installációval felszerelt enteriőr, mely igazi 21. századi arculatba kívánja öltöztetni a bemutatásra kerülő középkori anyagot.

A tárlathoz kapcsolódóan heti egy alkalommal szakmai előadások, valamint a kiállítás időtartama alatt folyamatosan múzeumpedagógiai programok várják az érdeklődőket.