A XV. század közepétől a források már mezőforrásként említik. E kortól a környező falvak gazdasági és társadalmi központja. Az itt élő népesség megélhetését évszázadokon keresztül a földművelés biztosította. 1869-ben 82 iparost és 23 kereskedőt tartottak nyílván. Az iparosok között már ekkor jelen voltak azoknak a mesterségeknek a képviselői is, - kékfestő, cipész, lakatos, mézeskalácsos, köteles - akiknek az eszközkészletét, mesterségbeli tudását a kiállítás bemutatja.