Az értékteremtő, a "homoki apostol", a mintagazda, a harcos publicista, egyházának hű tagja, az adományozó, Vásárhely-Kutas alapítója csak néhány jelző a másfélszáz évvel ezelőtt, 1861. június 16-án született idősebb Gregus Mátéról. Egy igazi alföldi "self-made man" módjára gyerekkori szegénységből kapaszkodott ki a saját erejéből, kitartásának, eszének és szorgalmának köszönhetően és vált környezete, sőt egész Hódmezővásárhely városának egyik legmegbecsültebb tagjává. Szüleitől mindössze tizenhat kataszteri hold gyenge, szikes földet örökölt, csupaszon, tanya nélkül. Birtokát élete végére ötszörösére növelte, négy tanyát épített, hengermalmot, pálinkafőzőt létesített, önműveléssel jelentős tudást szerzett, öt-hatszáz kötetes könyvtárat gyűjtött.

Sokan nem értették, hogy miért kellett neki a "sivatag", ahol megalapította gyümölcsös parasztbirtokát; mintegy félszáz fajta rózsát termesztet, kezdeményezésére egységesen nemesített parlagi fehér baromfit tenyészettek a kutasi határban. Nem csak magának élő ember volt: tőle tanult meg a környékben élő több száz kisember fát ültetni, baromfit tenyészteni, szőlészkedni, szakszerűen gazdálkodni.

Élete összefonódott Vásárhely-Kutas nevével. Jórészt neki köszönhető, hogy virágzó tanyaközponttá vált Kutas-puszta. A hódmezővásárhelyi törvényhatósági bizottság tagjaként sokat tett annak érdekében, hogy közigazgatási kirendeltséget létesüljön Kutason, elérte, hogy vasútállomás, utóbb áruraktár, és állatrakodó épült, működni kezdett egy postahivatal, lett heti piac is. Ő volt az, aki - nem csekély anyagi áldozatot vállalva - elérte, hogy Vásárhely-Kutas közvilágítást kapjon. Mint a református egyház hű tagjának és presbiterének nagy érdeme volt abban, hogy 1927-ben megépült a kutasi református templom.

1938. augusztus 23-án abban a tudatban hunyhatta le szemét "a homok apostola", hogy hagyatéka biztos kezekben van, az egyik fia, ifjabb Gregus Máté (vagy ahogy hívták: "Fiamáté") folytatja a megkezdett munkát. Ám egy évtized múltán, a Rákosi-diktatúra parasztüldöző politikája a Gregus-családot sem kímélte. A család több férfitagja börtönbe került, ifjabb Gregus Máté 1951-ben a váci rabkórházban hunyt el. A híres Gregus-féle ültetvény ebek harmincadjára került, a "homoki apostol" mintagazdaságát a kommunisták felprédálták, könyvtárát, levelezését és dokumentációját elhordták, megsemmisítették és nevét is igyekeztek teljesen kitörölni a köztudatból. Szerencsére ez utóbbi nem sikerült nekik...