2026.10.19.
Magyar Építészeti Múzeum - Walter Rózsi-villa

Csőszéktől a brutalizmusig: Breuer Marcell-gyűjtemény Budapesten

2026.10.19.
Néprajzi Múzeum

Mennyire állandó az állandó kiállítás?

2026.10.14.
Déri Múzeum

Dérimódi történet

2026.10.06.
Orfűi Tájház és Kemencés Udvar

Az Év Tájháza 2026

2026.10.06.
Katona József Múzeum "Cifrapalota" Kiállítóhelye

Megnyílt a XIII. Kortárs Keresztény Ikonográfiai Biennálé

2026.09.10.
Magyar Földrajzi Múzeum

Mexikó 1904 - egy világjáró asszony szemével

Balatoni Múzeum - Keszthely
Cím: 8360, Keszthely Múzeum u. 2.
Telefonszám: (83) 312-351, (83) 511-335
Nyitva tartás: K-Szo 9-16
Balatoni Múzeum
földrajz, hír, irodalom
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Sebők Zsigmond író, újságíró az 1890-es években alkotta meg Mackó Muki figuráját. Az emberi tulajdonságokkal bíró, beszélő és ruhában járó medve a korabeli Magyarország polgára: erdőbirtokos a Kárpátokban, Máramaros vidékén. Az író tisztelettel Mackó úrnak nevezi, akinek kedvenc időtöltése az utazás, és sokféle kalandban volt része.
Futás az „ördögök” elől
Ezekről a kalandokról könyvek jelentek meg a 19-20. század fordulóján, és az 1940-es évekig több kiadást megértek. Így az olvasni megtanuló kisgyerekek több generációja is élvezhette őket. 1905-ből való a „Mackó úr a Balatonon” regény, amelyet Mühlbeck Károly festőművész, grafikus illusztrált.

Lássuk, hogyan mutatja be a tavat az író!

A dőlt betűs idézetek csak kis részletek a teljes szövegből, ezekhez kapcsolódnak az utána következő kommentárok.


Folytatjuk Sebők Zsigmond népszerű meseregényének felidézését. (Aki lemaradt az előző részről, ide kattintva elolvashatja.)



Mackó úr merően nézett a vízre.
– Ej, be csöndes most a lelkem! – mormogta. – Mintha kettőt se tudna számlálni. Bezzeg, sok vizet itatott velem! Hol van a hajó? Hol van a csónak? Hol a kapitány és matrózok? Sehol! Hova tetted őket, gonosz Balaton? Hát minket hová vetettél? Ni, úgy látszik, a somogyi parton vagyunk, mert szemben velünk hegyeket és várromokat látunk. Csak volna itt valaki, aki fölvilágosítana, hol vagyunk!
– Hej, te vizi bujár, buktyá le!

Egy parasztfiú állt a parton. A Balatonon egypár fényestollú, fekete vizimadár úszott. A kiáltásra hirtelen a víz alá buktak és a víz alatt jó messzire úszva, ütötték föl újra fejüket.
Mackóék siralmas állapotukban is elnevették magukat.
– Hé, te fiúcska, szólította meg Mackó úr, – mi az a vizi bujár és mi az a buktyá le?


A történet jóra fordul. A parton fekvő Mackó urat a bocsok keltegetik. Szerencsésen magához tér, de arra, hogyan sodorta ki őket a vihar a partra, nem emlékszik. Most azonban készen állnak, hogy folytassák az utazást.

Fonyód és Balatonboglár között a déli part és a berek állataival találkoznak össze. A fekete vízimadarakat, a vöcsköket nevezi bujárnak a parasztfiú, és somogyi tájszólással kiált rájuk, hogy bukjanak le.

Boglár felé indulva, újabb furcsa madarakat látnak meg a vízben. Szarvuk is van. Zebulon, akinek különösen tetszett a madárriasztás, megismétli a megtanult kiáltást. De a szarvas bujárok nem buknak le. Zebulon követ dob rájuk – és itt az újabb veszedelem!


– Óh, jaj, ördögök jönnek! – sikoltott Dorka.
– Szaladjunk, jaj, jaj! – ordította Zebulon.

A «vízimadarak» a kődobálásra egyszerre hatalmas szörnyetegekké változtak. A fekete foltokból nagy fekete állatok lettek, amelyek bömbölve rohantak a partnak. Nem ördögök voltak, hanem bivalyok. A Balaton somogyi partján sok a bivalycsorda, lépten-nyomon lehet találkozni velük. A bivaly szereti a vizet, különösen amelyben le lehet telepedni s nyakig a vízbe guggolni.


A bivalyokon kívül más háziállatok is előfordultak ebben az időben a parton, sőt az üdülőtelepek strandjai mellett is. A közeli falvak lakói a teheneket, bikákat, ökröket, lovakat a Balatonban mosták le és itatták.

A mackók jó futók, és ezt be is bizonyítják, amikor az őket üldöző bivalyok elől menekülnek és érnek be Boglárra. A nagy fürdés utáni újabb ijedségre Mackó úr egy sört iszik a vendéglőben – és kivel találkozik össze?

Az elveszettnek hitt hajóskapitánnyal és matrózaival. Kiderül, milyen módokon lehet megmenekülni egy felborult csónakból.


– Szerencsés utat, Mackó úr, – felelte a kapitány s hozzátette:
– El ne mulassza meglátogatni a hétházat Bogláron.
– A hétházat? Mi van ott?
– A Mackó úr sok kis olvasója nyaral ott.
– Akkor egyenesen oda megyek.

Mackó úr a bocsokkal végigment a vasútmenti utcán, vett a Fischl üzletében kalapot magának, megmagyaráztatta, merre van a hétház s fölkocogott oda.
A hétház Boglár szélén, egy szép lejtős úton van, melyet lombos fák árnyékolnak. Minden udvarban susogó fa, a fák alatt futkározó gyermeksereg. De máskor. Most üres volt minden udvar.


A déli parton Siófok mellett még Balatonboglár az a falu, amit érdekességei miatt az író bemutat. A mackók az itt töltött egy nap alatt felfedezik a kirándulási, vásárlási és sport lehetőségeket.

Nagy a forgalom, hiszen áthalad rajta a vasútvonal, és révhajók közlekednek az északi partra. Kereskedői és boltjai megint Budapestre emlékeztetik Mackó urat.

A viharban elvesztett kalapját innen pótolja, a külön reklámot kapó (valóban létező) kereskedőnél.

A Hétház telep az 1890-es években a vasút feletti dombok közé épült. Az egyszerű házikók Boglár első nyaralóépületei voltak. A dombok mint kilátó- és sétahelyek a fürdővendégek kedvencei közé tartoznak, és Mackó úrék a Hétház felett meg is találják az egyiket.

Ám Zebulont megint bajba sodorja a kíváncsiság…



A teljes regény szövege pedig a Magyar Elektronikus Könyvtárban (MEK) olvasható.
Haász Gabriella