A kiállítás célja a fizika izgalmas világának élményközpontú bemutatása. A látogatás során szemünk láttára elevenedik meg Eötvös Loránd tudós, tanár, fotós, író, természetjáró, hegymászó, családapa karaktere.

Kik is igazából a székelyek? Mit tudunk Székelyföldről? Milyen elképzeléseink, hiedelmeink vannak a székelyekről? Mi ebből a valóság? Hogyan látják a Székelyföldön élők magukat? A Néprajzi Múzeum Székelyek – Örökség-mintázatok című időszaki kiállítása, mely a Liszt Ünnep Nemzetközi Kulturális Fesztivál részeként valósult meg.

A kiállítás egy olyan, Magyarországon eddig soha nem látott, különleges anyagot tár a közönség elé, amelyre nemrégiben bukkantak a kutatók: a korábban elveszettnek hitt Tiedge János fényképek a londoni Victoria & Albert Múzeum gyűjteményéből kölcsönzéssel érkeznek Budapestre, ehhez kapcsolódik egy, a Néprajzi Múzeumban őrzött másolati sorozat.

A Szépművészeti Múzeum az esztergomi Keresztény Múzeummal közösen monografikus kiállítást szentel a magyar középkori művészettörténet egyik legismertebb névtelen mesterének, MS mesternek.

Balázs János az első jelentős cigány származású magyar festő. Mondanivalója a világ számára teljesen egyetemes. A magánya, kirekesztettsége nem elsősorban származása, inkább személyiségéből fakadt, így munkássága nemcsak a cigány származásúaknak, de mindenki számára érthető, elgondolkodtató, befogadható.

Az író születésének 75. évfordulóján, április 14-én nyílik az első kiállítás, amelyben Esterházy „mestereivel” való kapcsolatát mutatjuk be könyvek, dedikációk, szövegek és személyes tárgyak segítségével. Íme a pompás névsor: Jelenits István, Hamvas Béla, Szentkuthy Miklós, Ottlik Géza, Örkény István, Weöres Sándor, Szabó Magda, Mándy Iván, Pilinszky János, Mészöly Miklós, Nemes Nagy Ágnes.

A Tornyok, arcok, maszkok című kiállításon Vajda Lajos rövidre szabott életművének kronologikus alakulásával ismerkedhet meg a látogató, a korai stúdiumoktól, a transzparens rajzokon át egészen az életmű lezárását jelentő nagy szénrajzokig bezárólag.

A kiállítás Molnár Farkas, az építészként és a pécsi bauhäuslerek egyikeként számon tartott művész-polihisztor életművének képzőművészeti szegmensét kísérli meg bemutatni. Természetesen a teljesség igénye nélkül, viszont koncentrálva az újonnan előkerülő, eddig jórészt ismeretlen művekre. Így minden bizonnyal a képzőművész Molnár Farkas munkásságának mindeddig legtöbb művet felsorakoztató áttekintése jön létre.