Ebben a filmben mindenki a saját nevén játszik– önmagát, ha úgy tetszik. Wajda, a rendező, valamint Cybulski felesége és volt élettársa hármasban keresik az eltűnt színészt. A rendező szinte hivalkodva saját életét viszi filmre, egyfajta ars poeticát teremtve. „Wajda összetett módon hatol be a való élet és a képzelet kapcsolatába: megélt tényekből, emlékekből, a filmstáb vagy az eltűnt színész környezetének tanúvallomásaiból áll össze a töredezett, olykor homályos, de döbbenetesen megéledő kép. A történet tehát teljes művészi szabadságban fejlődik, gyakran a legkegyetlenebb fekete humor színeivel.” (M. Capdenac, francia filmkritikus)

Előadó: Mátyás Péter