Tematika: Múzeumi őszbúcsúztató - Engedd el magad!

A Kárpát-medence, ezen belül a központi fekvésű Magyarország rendkívül színes földrajzi környezettel rendelkezik. Egyes régiói nem csupán terek, hanem önálló arculattal rendelkező tájak is, melyekhez jellegzetes geológiai képződmények, sajátos hangulatot kölcsönző éghajlat, sőt egyedi kultúrák is társultak. A különféle összetevők együttállásainak jelentőségét talán a magyar borvidékek sokaságán és karakterességén a legegyszerűbb szemléltetni. A tokaji szamorodni, az etyeki rizling, a somlói juhfark mind fehérbor ugyan, de még a gyakorlatlan ízlelőbimbók számára sem összetéveszthetőek. E nedűk egyedisége mögött kétségtelenül az adott táj sajátosságai állnak, melynek kialakulása évmilliók távlatába nyúlik vissza.

Ahogyan a borban ötvöződnek a vidék természetes adottságai és a helyi gazdák borkultúrája, úgy a tájak története sem szorítkozik a földtörténetre. A természetet átalakító, a tájat megművelő emberi közösségek története éppúgy szerves részét képezi ennek a folyamatnak. A Kárpát-medencében az elmúlt tízezer év során generációk sokasága végezte mindennapi tevékenységét. Munkájuk eredménye, összeadódva a környezet változásaival, rejtett módon jelenik meg a magyarországi borvidékek egyedi arculatában.

Előadássorozatunkban e titkos összetevők után kutatunk, híres borvidékek történetének elmúlt évezredeit mutatjuk be. A kiragadott példák alapján az egyes korszakokra jellemző társadalmi és kulturális jelenségeket, technológiai vívmányokat igyekszünk bemutatni annak érdekében, hogy a hallgatók közelebb kerüljenek a magyar kulturtájakhoz és azok ősi történetéhez.

A nagyharsányi késő római luxusvilla a Szársomlyó-hegy uralta tájban.

A vörösborairól híres Villányi borvidék gazdag szőlő- és borkultúrájának gyökereit sokan próbálták már a római korra visszavezetni. Ezek a próbálkozások azonban bizonytalan feltételezéseknél tovább nem jutottak, mivel hiányoztak az erre vonatkozó írásos vagy tárgyi bizonyítékok. Ezt a helyzetet megváltoztatta egy római villagazdaság közelmúltban újraindult régészeti kutatása. A villa Nagyharsány és Villány között, a festői szépségű Szársomlyó-hegy déli lábánál feküdt, a villányi borok rajongói számára ismerősen csengő Kopár- és Kopáralja dűlőkben. A hegy valóban kopár déli leejtőin mediterrán jellegű mikroklíma uralkodik, ahol Magyarországon a legmagasabb a napsütéses órák száma. Ezek az előnyös természetföldrajzi adottságok hozzájárultak ahhoz, hogy a Szársomlyó déli lejtője a Villányi borvidék legjobb termőhelyévé váljon, ahol a legnevesebb pincészetek csúcsminőségű vörösboraihoz szüretelik a szőlőt. Az egyedi klimatikus viszonyokat és a táj szépségeit a római korban is felismerték, hiszen ezeket az adottságokat kihasználva éppen ide építette luxusvilláját egy befolyásos, szenátori rangú család. Ennek a villának a lakomatermét olyan mozaikpadló díszítette, amely közvetlenül és közvetetten is megidézte Dionüszoszt, a bor és szőlőművelés ókori istenét. A lakomákhoz kötődő minőségi borfogyasztást mutatják egy üvegcsodákat felvonultató boros készlet darabjai, amelyekkel a villa tulajdonosa egykor a vendégei előtt büszkélkedett. Az előadás a villa lakomatermének bemutatásán túl arra is megkísérel választ adni, hogy egy római villa, mint mezőgazdasági nagyüzem miként alakította át a tájat és ezzel párhuzamosan a természeti környezet szépsége hogyan járult hozzá egy birodalmi elitbe tartozó család és vendégei gondtalan pihenéséhez, szórakozásához.

Regisztráció: a múzeum honlapján