Szeretni bolondulásig - Esküvők, szerelmek, menyasszonyok a 20. század elején Budapesten- Magyar Menyasszony teszt séta
Egy igazi úri lány életében a „jó parti” megtalálása az egyik legfontosabb életstratégia volt a 20. század elején. A századvégi polgárság általában csak akkor fürdött ha nősült- írja Márai, jelezve a kor polgári esküvőinek jelentőségét. A jómódú lányok bár szerethettek bolondulásig valakit, a házasságok nagy része nem szerelmi házasság volt. A társadalmi rangon aluli párválasztást nem nézték jó szemmel általában a szülők, és igyekeztek ők párt választani lányaik helyett. A lakodalom és a menyasszony ruhája presztízskérdés volt, amit jól mutat a 20. század eleji belváros menyasszonyi ruhaboltjainak kínálata. A korabeli sajtó egy-egy híres színésznő, író, szépségkirálynő szaftos pletykáktól sem mentes szerelmi életét firtató és esküvőiket bemutató híradásait pedig falta a közönség. Milyen volt Mössmer Jakab menyasszonyi ruhaboltja? Miért vásárolt egy magára adó úrilány a Förster Nővérektől esküvői kelléket? Milyen volt az első magyar szépségkirálynő esküvője 1929-ben? Hol és kivel házasodhatott egy Budapesten szolgáló cselédlány? Milyenek voltak a különböző vallási felekezetek polgári esküvői a korban? Miért volt fontos helyszíne a kávéház híres íróink szerelmi élete szempontjából? Esküvők, szerelmek, menyasszonyok- városi séta a 20. század elején Budapesten.

Egy "elmaradt" Árpád-ház kiállítás nyomában
Az 1938-as esztendő a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus és a Szent István Év miatt kiemelkedőnek tekinthető. A két esemény méltó megünneplésére számos rendezvényt tartottak az országban, közülük az egyiknek - a Szent István emlékkiállításnak - a Magyar Nemzeti Múzeum adott otthont. A május 20-án megnyílt tárlat a korabeli beszámoló "szerint szép és méltó módon rótta le kegyeletét első királyunk és apostolunk emlékével szemben". A dokumentumokból azonban kiderül, hogy az intézmény kezdetben egy sokkal nagyobb szabású, az Árpád-ház egészére kiterjedő kiállítást tervezett. Ennek érdekében kölcsön szerették volna kérni az európai egyházi és egyéb gyűjteményekben található emblematikus tárgyakat. Ez végül nem valósult meg, előadásomban ennek okait és következményeit szeretném bemutatni.

III. Béla és a Szent Korona
III. Béla az Árpád- ház egyik legjelentősebb, ugyanakkor a jelentőségéhez képest a legkevésbé ismert uralkodója volt. A Szent Korona a magyar történelem legfontosabb emléke és egyben ereklyéje, amelynek korai történetéről azonban alig tudunk valamit. Az idők folyamán a keletkezését, pl. a X. századtól a XIII. századig feltételezték. Nem újdonság az az elképzelés sem, amely szerint a történetében meghatározó szerep jutott III. Béla királynak. Az előadás olyan új szempontokat kíván felvetni, amelyek alátámasztják, illetve jobban megvilágíthatják a király és a Szt. Korona kapcsolatát.

A házassági piac és a párválasztás rituáléi a századfordulón. Beszélgetés Szécsi Noémi írónővel
Hol zajlott a házassági piac? Ki számított "jóparti"-nak? Ki vagy mi védte meg az úrilányok szüzességét? Milyen súlyos stratégiai hibákat követhetett el az eladó lány vagy a kérő? Vajon mely életkorban hagyhatott fel a lány minden reménnyel és kellett beletörődnie szomorú "vénlányságába"? A századfordulós középosztálybeli nők egzisztenciáját meghatározó házasságról beszélget Simonovics Ildikó divattörténész-muzeológus Szécsi Noémival a témában született nagy sikerű könyvek -A budapesti úrinő magánélete, 1860–1914, A modern budapesti úrinő, 1914–1939, Lányok és asszonyok aranykönyve. Szépség, egészség, termékenység és szexualitás a 19-20. század fordulóján – szerzőjével.

Csontvázak a szekrényből
A Magyar Nemzeti Múzeum Archaeozoológiai Gyűjteményében közel 85 ezer db csont-leletet őriznek. A hazai ásatásokon feltárt állatcsontok az őskortól a késő középkorig itt élő házi- és vadfauna elemeitől származnak. A bemutatón a gyűjtemény és a hazai archaeozoológiai kutatások legérdekesebb darabjaiból láthatnak ízelítőt a látogatók.

Leletsimogató - Régészeti leletek testközelben
Vegye kezébe a múlt egy darabját és ismerjen meg olyan régészeti leleteket, amelyeket még nem láthatott a nagyközönség! Az érdeklődők bepillantást nyerhetnek a régészeti kutatás folyamatába és sok izgalmas információt tudhatnak meg a tárgyak előkerülési körülményeikről, az eddig felfedett titkaikról és arról, hogy a feldolgozás során milyen utat járnak be a múzeumban és a MNM RÖG ásatásaiból származó leletek mit mesélnek hazánk történelméről.

Virtuális régészet. Drón-alapú 3D modellezés a régészet szolgálatában
A drónnal készült adatok feldolgozása a régészetben segíti a feltárások térképezését, átláthatóságát és ezzel az összefüggések gyorsabb leszűrését, az egyes egységek kibontási fázisainak rögzítését és megőrzését. A feltárás lezárultával, akár az irodában ülve, korábban nem tapasztalt pontosságú adatokkal folytatható a lelőhely feldolgozása és értelmezése. Míg korábban ez egy kívánatos cél volt, a virtuális régészetben csak kiindulópont, ahol a végső tartalomnak szó szerint csak a képzelet szab határt. A programon résztvevők a régészeti adatok egy igen érdekes felhasználásának folyamatát nézhetik végig a Római Birodalom alatt virágzó balácai római villagazdaság (Kr.u. 1-4. század) példáján keresztül.

Késő bronzkori kardok testközelből
A kard az emberiség egyik legrégebbi fegyvere, melyet még napjainkban is számos titok és mítosz övez. Az előadás hallgatósága a „történelem előtti” késő bronzkorba (Kr.e. 1500-850) utazik vissza, a hősök, a harcosok, és a zsoldosok korszakába; hogy megismerje ennek a legendás fegyvernek a korai történetét, készítés technológiáját, használóiknak történetét és a fegyvertípushoz köthető különböző rituálékat. A rövid ismeretterjesztő előadást követően a hallgatóságnak lehetősége nyílik testközelből is megtekinteni néhány korabeli fegyvert.

Árral szemben: az újkőkori közösségek vízgazdálkodása az Alföldön
A letelepült élelemtermelő közösségek a Kr. e. 7-6. évezred fordulóján jelentek meg a Kárpát-medencében. Az újfajta életmód gyökeres változást jelentett az ember és a környezet viszonyában: a környezeti erőforrások intenzívebb kiaknázása aktív szereplővé tette az emberi közösségeket. Sokrétű tevékenységük sorozata nemcsak a társadalmi környezetet formálta át, hanem létrehozott egy új jelenséget, a tájat, melynek története napjainkig tart. Az alföldi táj mai napig meghatározó eleme a víz, ez különösen így volt a 19. századi folyószabályozások előtt. A környezeti adottságok kialakulását alapvetően határozták meg a Kárpátok környező régióinak ősi folyói, melyek ebben a rossz lefolyású, központi helyzetű medencében rakták le hordalékukat. A Tisza és mellékfolyóinak hálózata az Alföld képét többszörösen befolyásoló tényező. A folyóvíz mellett talajvíz és árvíz formájában is befolyásolja az adott terület környezeti feltételeit. A múltban rendszeresen ismétlődő árvizek nemcsak az állandó megtelepedésre alkalmas térszíneket korlátozták és választották el egymástól, hanem legalább annyira össze is kapcsolták e szigeteket a vízi közlekedésnek köszönhetően. Az Alföld jelentős részét kitevő, mélyebben fekvő ártéri területek egy sajátos életteret jelentettek. A mai ember számára csak természeti katasztrófaként és kockázatként értelmezhető árvizek újra meg újra élettel töltötték meg ezeket a területeket, melyek sajátos növény- és állatvilága különféle lehetőségeket biztosított az itt élők számára.

Lábunk alatt a föld. A Bem tér rejtett kincsei
Sokan teszik fel azt a kérdést, hogy honnan tudja egy régész hol kell ásni? Honnan tudjuk, hogy milyen korú a lelet? És persze mi volt a legértékesebb a mit találtunk? Ezekre a kérdésekre is próbálunk válaszolni és bemutatjuk a Bem téren 2021. márciusa óta folyó régészeti kutatás eddigi eredményeit, ami során a római erődtől a középkori pincékig sok mindenen átássuk magunkat.

Zsebrevágott múlt. Okoseszközök alkalmazása a régészetben
A digitalizáció az élet minden területén utat tör magának, ez alól a régészet sem kivétel. Természetesen nem varázsütésre végbemenő folyamatról van szó, hosszú, rögös út vezet odáig, hogy a digitális eszközök, eljárások a mindennapi rutin részévé váljanak. Hol tartunk, milyen lehetőségek állnak rendelkezésünkre, és hová juthatunk el a fejlődésben? Az előadásban ezekre a kérdésekre keressük a választ a Magyar Nemzeti Múzeum feltárásairól vett gyakorlati példák segítségével.

Történelem "alulnézetből"
Egy-egy régészeti lelőhely csak ritka, különösen szerencsés esetben hordozza magán a történelem tankönyvekből is jól ismert múltbéli események lenyomatát, különösen az előadás témájául szolgáló népvándorlás korában. A Tiszagyenda mellett feltárt, a hunok által elpusztított, nagy felületen feltárt, 4-8. században lakott település, illetve egy másik kölkedi, avar kori rezindenciális lelőhely leletanyagának elemzése kapcsán mit figyelhettünk meg a nagypolitikai, a társadalmi szerkezetváltozások ismert vagy kevésbé köztudott folyamataiból, hogyan árnyalták a korszakról az ismereteinek. Beköltöznek a hunok a Kárpát-medencébe, az avarok később ugyanitt birodalmat alapítanak, a közbülső időszakban germán királyságokat említenek az írott források, De valójában mi történik a kisemberekkel mindeközben a kies Tiszagyendán, vagy a vadregényes Kölkeden? Mit jelent mindennapi szinten a nagy népvándorlás?

Az öv, ami összeköt – az avar kori társadalom és hálózatai
A régészeti kutatás nem az egyes leletek, tárgyak után érdeklődik, sokkal inkább a tárgyak mögött rejtőző kultúrákról és társadalmakról alkot képet az érdeklődőnek. Ennek eszköze, hogy a tárgyak együtteseit és azok összefüggéseit vizsgáljuk, így fejtve meg azokat a szimbólumokat, jeleket, amelyeken keresztül egy-egy történeti kor embercsoportjai elhelyezték magukat a világban. Ma a régészet egyre inkább képes arra, hogy egyszerre nagy adattömegeket kezeljen, és ezáltal hosszú időszakok és nagy területek történeti folyamataira nézve vonjon le következtetéseket: ennek eszközei a különböző statisztikai módszerek. Előadásunkban egy ilyen kutatást mutatunk be. A késő avar kori (Kr. u. 7. század vége–9. század eleje) férfiak övdíszei olyan hálózatot alkotnak, amelyből számos érdekes következtetést vonhatunk le a korszak politikai és társadalmi erőviszonyaira, kultúrájára nézve. Eközben nem kevésbé érdekes maga a módszer, a hálózatelemzés sem, amely mai világunk működésének megértésében is nagy segítségünkre van.

Földbelátó - egy újkőkori körárok roncsolás mentes kutatása (geofizika, fotogrammetria és 3D-s vizualizáció)
Rövid szakmai bemutatónk célja, hogy megismertessük az érdeklődő szakmai és nem szakmai közönséget egyaránt az ún. újkőkori körárkok, e jellegzetes régészeti jelenségcsoport mibenlétével. Magyarországon a Kr.e. 5. évezred első felében/harmadában, elsősorban a Dunántúlon ismerünk ilyeneket. Hajdani szerepük mind a mai napig szakmai viták tárgyát képezik. E méretükből adódóan (átmérőjük jóval száz méter felett is lehet!) monumentális létesítmények felderítésére és kutatására kiválóan használhatók az utóbbi időben a régészetben egyre nagyobb teret nyerő távérzékelési módszerek. Bemutatónk egy ilyen, a Zala megyei Bezeréd határában felfedezett, késő újkőkori körárok roncsolásmentes vizsgálataiból ad ízelítőt. Munkánk kiindulópontja egy fotogrammetriával készített nagypontosságú digitális felszínmodell, melyre ráillesztettük a geomágneses felméréssel kapott képet, majd ezek együttese alapján készítettük azt a 3D-s vizualizációt, melynek segítségével nem csak a szakértő szemek számára válnak láthatóvá e titokzatos, régen a múltba veszett építmények.

„…elhatároztuk, hogy ezt a mezővárost megerősítjük…” Sárospatak évezredei a legfrissebb ásatási eredmények tükrében
A fenti idézet Perényi Péter, a sárospataki vár építtetőjének egy 1534-es leveléből származik, melyet Kassa városához intézett. Építkezéseinek eredményeit a mai napig csodálhatjuk. Kevesebb szó esik azonban Pataknak a vár építését megelőző periódusairól, holott a történeti-régészeti adatok egyértelműen bizonyítják, hogy a középkori mezőváros régiójának egy jelentős központja volt. A 2019 óta az MNM RÖG munkatársai által folytatott megelőző feltárások eddigi eredményei erről (is) tanúskodnak. A feltárás vissza nem térő és ritka alkalmat nyújt a települési rétegek vizsgálata nyomán a város múltjának felszínre hozásában, ami -mint kiderült-, nemcsak évszázadokban, de évezredekben mérhető. Az előadás a feltárás eddigi eredményeit ismerteti.