Az archeológiának, mint az emberrel, az emberiség múltjával, fizikai maradványok és környezetük feltárásával foglalkozó társadalomtudománynak 2014 óta Magyarországon a Régészet napja az ünnepnapja.

A Magyar Régész Szövetség által kezdeményezett eseményt külföldön már egy ideje megrendezik. Az Egyesült Államokban minden év októberének harmadik szombatján egy fesztivál keretében ünneplik a régész szakmát, Európában pedig évente változó időpontban kerül sor egy olyan közösségi blogolásra, amely a különböző országokban dolgozó régészek egy napját követi végig. Magyarországon számos múzeumban tematikus programokra várják az érdeklődőket. A nagyközönségnek szóló rendezvények célja, hogy minél többen megismerhessék a magyar régészet legújabb kutatási eredményeit. Az eseményhez a Dobó István Vármúzeum minden évben, így 2021-ben is csatlakozik.


A DOBÓ ISTVÁN VÁRMÚZEUM PROGRAMJAI A RÉGÉSZET NAPJÁN

2021. JÚNIUS 18. 13.00
RÉGÉSZ-MŰHELY. SZAKMAI SZÁMVETÉS RÉGÉSZEINK LEGÚJABB EREDMÉNYEIRŐL
Konferencia a Dobó-bástya rendezvénytermében kerül megrendezésre.

ELŐADÁSOK
Bálint Csaba
Viking kardok a X-XI. századi Kárpát-medencében
A kora középkori Magyar Fejedelemség majd Magyar Királyság területéről számos, Skandináviából származó, a vikingekhez köthető kard került elő. Egy ilyen az egri Dobó István Vármúzeum állandó fegyverkiállításában is látható. Az előadás annak kíván utána járni, hogy ezek a kardok a Kárpát-medencén belül hol terjedtek el, valamint köthetőek e valamilyen etnikumhoz.

Berecz Barbara
Egy különleges régészeti lelőhely az egri Servita utcában
A Dobó István Vármúzeum régészei 2021. március 22. és április 27. között próbafeltárást végeztek az egri belvárosban található Servita templom és rendház mellett. Berecz Barbara előadása az itt végzett munka eredményeibe enged bepillantást, bemutatva az érdekesebb régészeti leleteket.
A terület Árpád-kori történetéről tanúskodik egy tűzhely, melynek átégett sütőfelületét találtuk meg. A török korból egy erre a korra jellemző technikával készült, darázskőből alapozott, paticsfalú épület került elő. A barokk rendház épülete melletti két kutatóárokban további középkori és kora újkori falmaradványokat tártunk fel. Az egyik kutatóárokban előbukkant fal valószínűleg a 13. század közepén épült ferences kolostorhoz tartozó kerítésfalként értelmezhető.

Gutay Mónika
Paleolitikus vadásztábor Feldebrőn
A Dobó István Vármúzeum 2016, 2017 és 2019-ben végzett feltárásokat a Tarna völgyében található Feldebrő–Bakoldal nevű őskori lelőhelyen. Itt egy több, mint 15-18 ezer éves őskori vadásztábor maradványai kerültek elő. A leletek túlnyomó többsége pattintott kőeszköz, melyek közül számos a Mátra hegységből származik, de a mai Csehország területéről idekerült tűzkő nyersanyagok is előkerültek. A lelőhelyen három őskori jelenség nyomaira bukkantak a régészek. Előkerült egy mamuthúsdepó, egy tűzhely és annak közelében egy cölöphely, mely valószínűleg a tűzhelyet körülvevő lakósátor egyik cölöphelye lehetett.

Regős József
A bükk barlangjainak régészeti értékei
A földrajzilag és geológiailag is különleges Bükk régészeti szempontból is sok érdekességet rejt. Ezeknek a régészeti értékeknek jelentős részét a barlangok őrizték meg. A hagyaték nem csak az előkerült eszközökből áll, de vésetekkel és karcokkal is találkozhatunk. Az itteni régészeti rétegek elemzése sok információt hordoz a múltról, melynek némelyike a mai kor ökológiai problémáinak megértéséhez is segítséget tud nyújtani.

Tóth Zoltán
Pogány és keresztény temető Gyöngyösön
Az elmúlt évek tervszerű kutatásainak köszönhetően Gyöngyös kora Árpád-kori időszakát egyre jobban megismerhettük. A Gyöngyös-Gyöngyöspüspöki, Olajbafőtt Szent János templom körüli keresztény temetkezések alatt előkerültek 10-11. századi, pogány módon eltemetett személyek sírjai is. Az egykor ott élt közösség számára a temető kiemelt fontosságú volt, ezért a korai templom alapjait nem egy másik helyen ásták ki, hanem az egykori pogány temetőt szentelték fel. Ennek a két időszaknak a temetkezéseit ismerhetjük meg az előadás során.


Zay Orsolya
„Aranyas fonalból csinált főkötő” – asszonyi fejviseletek a kora újkorban a régészeti feltárások tükrében
A 21. században már nem divat, de nagyanyáink idejében még ismerték és hordták a főkötőt, mint az asszonyi státusz jelét. De mikortól viselik a magyar nők ezt a családi állapotot jelölő ruhadarabot? Milyen formák voltak divatban a késő középkor és kora újkor folyamán? Ezeket honnan tudják ilyen pontosan a szakemberek? Az előadás során egy aktuális régészeti feltárás tapasztalatain keresztül vizsgáljuk meg a régészeti, történeti források és néprajzi párhuzamokat segítségül hívva, hogyan illet hordania a haját egy nemes asszonynak a török korban.


KÖZÖNSÉGPROGRAMJAINK

DRÓNREPTETŐ
2021. június 18. péntek
9.30, 10.30, 11.30, 13.00, 14.00 órakor a Romkertben
Rácz Kristóf László (DIV) és Eszterházy Károly Egyetem INNORÉGIÓ Tudásközpont:
Légirégészet Heves megyében, távérzékelési módszerek az örökség- és műemlékvédelem szolgálatában

A látogatóink Rácz Kristóf László, a Dobó István Vármúzeum alkalmazásában álló drónpilóta segítségével megtudhatják, hogy a régészeti munkákban hogyan, és mi mindenre használható egy Phantom 4-es drón. Az Eszterházy Károly Egyetem INNORÉGIÓ Tudásközpontjának munkatársai bemutatják, hogyan lehet a légi fotókból és a földi lézerszkennelés adataiból 3D-s modelleket készíteni.

KÍSÉRLETI RÉGÉSZETI BEMUTATÓK

2021. június 19 szombat
10.00-14.00-ig a Gótikus palota udvarán
Vikingek Egerben? – Avagy hogy került egy viking kard a Vármúzeum gyűjteményébe?
A Norde Gard, azaz az Északi Gárda hagyományőrző egyesület bemutatója
Számos, a régészeti ásatások során előkerült viking kard utal arra, hogy a kora Árpád-kori Magyar Királyság területén, zsoldosként skandináv harcosok is megfordultak. Egy ebből a korból származó kard a Vármúzeum kiállításán is látható. A budapesti Norde Gard, avagy Északi Gárda hagyományőrző egyesület tagjai az ebből a korból származó viking harcosok öltözetével, felszerelésével, fegyvereivel és harcmódjával ismertetik meg a látogatókat.

2021. június 19 szombat
10.00-14.00-ig a Gótikus palota udvarán
Valaseková Enikő: A gabona útja a termőföldtől az asztalig
Az érdeklődők egy kézimalom segítségével kipróbálhatják a gabonaőrlés módszereit, valamint megismerkedhetnek a különböző korokban használt gabona- és, zöldségfélékkel, a gyógy- és fűszernövényekkel. Mindemellett bepillantást nyerhetnek a korabeli malmok, pékcéhek és konyhák érdekes világába is.

TÁRLATVEZETÉSEK
A tárlatvezetések az Információs Pontból indulnak.

2021. június 18. péntek
11.00 Dr. Domboróczki László: Régészeti leletek Heves megye területéről
A Múlt-Kirakó című kiállításban múzeumunk leglátványosabb régészeti leleteit mutatjuk be. A tárlatvezetés során a kiállított tárgyakat történeti összefüggéseikben tekintjük át, vitrinről-vitrinre, az őskortól a honfoglalás koráig.

14.00 Rákóczi Gergely: Az egri vár „földalatti” erősségei
A vezetés során az egri vár keleti védműveinek falában, illetve az azok alatt kiépített folyosók, termek, építmények rendszerét ismerhetik meg szakértő vezetéssel a látogatók. A Setét-kaputól a kaszárnyatermeken át a Gergely-bástyát, majd a délkeleti fülesbástya belső tereit tekinthetik meg a vendégek, majd a földalatti aknafigyelő folyosókon át a török kapuvédő bástya belső terébe érünk.

PROGRAM HEVESEN, A HEVESI HELYTÖRTÉNETI GYŰJTEMÉNYBEN

Farkas Csilla: Új utak régi idők nyomán. Régészeti kutatások a 31-es út mellett
2021. június 18. 18 óra
A Hevesen látható Puszta múltja c. kiállításhoz kapcsolódó tárlatvezetés – előadás (Farkas Csilla, Dobó István Vármúzeum).
Az elmúlt években számos régészeti kutatás folyt a dél-hevesi térségben ezek eredményeit mutatja be a kiállítás, és a hozzá kapcsolódó előadás. A Régészet Napja alkalmából az egyik ilyen nagyszabású beruházás, a 31-es út bővítése során folytatott régészeti kutatások terepi munkáit, eredményeit, mutatjuk be a kiállításon látható tárgyak tükrében.



EMLÉKHELYEK NAPJA
2021. JÚNIUS 20.

A nemzeti emlékhelyek történelmünk legfontosabb helyszínei, az emlékezet egyszerre szimbolikus és valóságos terei. Bár gyakran fontos építészeti alkotások, nem elsősorban műemléki szempontok alapján számítanak jelentősnek, hanem kiemelkedő történelmi szerepük miatt. Lehetőséget nyújtanak arra, hogy a hozzájuk ellátogatók számára megtapasztalhatóvá tegyék a magyar történelem sorsfordító eseményeit, tragédiáit, de dicső pillanatait is. Az emlékhelyek jelentőségét a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság javaslata alapján az Országgyűlés törvénnyel ismeri el. Az Egri vár 2014-ben vált a nemes család, a Nemzeti Emlékhelyek tagjává. 2021-ben hatodik alkalommal rendezzük meg az Emlékhelyek Napja című programunkat, csatlakozva az országos kezdeményezéshez. Az ünnepséggel szeretnénk felhívni a figyelmet Eger nagyszerű történelmére, elsősorban az 1552-es diadalra.

AZ EMLÉKHELYEK NAPJÁNAK PROGRAMJA A VÁRBAN

11.00 Ünnepi megemlékezés a sztélénél
Ünnepi beszédet mond Ringert Csaba, a Dobó István Vármúzeum igazgatója
Díszlövés az Egri vár, mint Nemzeti Emlékhely tiszteletére
Közreműködnek:
Egri Vitézlő Oskola
az Egri Vár Vitézei
Wágner Nándor: 1552
Az Egri vár ostromának 400. évfordulója alkalmából meghirdetett dombormű pályázat pályaművének átadója
Köszöntőt mond: Kiss Sándor, az Academia Humana Alapítvány elnöke

10.00-16.00 Programok az Egri Vár Vitézeinek közreműködésével
Tárlatvezetések
Az erődítmény földalatti folyosórendszerének és az újonnan felújított Zárkándy-bástya bemutatása
Külön jegy megvásárlása szükséges: felnőtt 500 Ft, kedvezményes: 300 Ft

Történelmi bemutatók
A török kori hagyományőrző vitézeink közreműködésével a látogatók a várfalak közt és a kiállításokban sétálva fedezhetik fel a híres 1552-es ostrom és az egri csillagok helyszíneit, megismerkedhetnek a végvári vitézek életével és a vár ezer éves történelmével. Hogyan éltek a végeken a XVI. századi vitézek és asszonyok? Mit viseltek az egri hősök? Hogyan teltek mindennapjaik? Miként lehet szakszerűen megtölteni és működésbe is hozni egy korabeli fegyvert? Többek között ezekre a kérdésekre is választ kaphatnak azok, akik részt vesznek az Egri vár vitézei által bemutatott programon, ahol rövid történeteket hallhatnak a tábori élet szépségeiről, örömeiről és bosszúságairól, valamint az asszonyi sorsról egyaránt.

12.00 és 14.00 Az Egri Vitézlő Oskola interaktív viselet-és fegyverbemutatója a Gótikus püspöki palota udvarán
15.52 Díszlövés az 1552-es hősök tiszteletére
Az Egri vár vitézei 15 óra 52 perckor egy díszlövést adnak le, ezzel emlékezve meg az 1552-es dicső győzelemről, midőn Dobó István vezetésével a mintegy kétezer várvédő megállította az Oszmán birodalom terjeszkedését a keresztény Európában.
16.00 Élő történelem bemutató
Veronka. a szomolyai sütőasszony
Az Úr 1552. évének szeptember havában megérkeznek a török haramiák, hogy megkezdjék ádáz harcukat a kereszténység utolsó fellegvára az egri vár ellen.
Veronka, a várban cipókat süt a katonának. Ha elkísérik, megismerhetik történetét, a végvár életét és még Dobó István várkapitány menyegzőjéről is megtudhatnak egyet, s mást…