Eseménynaptár
2020. február
27
28
29
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
1
2020.02.19. - 2020.02.19.
Székesfehérvár
2020.02.18. - 2020.04.30.
Budapest
2020.02.16. - 2020.02.16.
Székesfehérvár
2020.02.16. - 2020.02.16.
Budapest
2020.02.15. - 2020.02.15.
Budapest
2020.02.15. - 2020.02.15.
Budapest
2020.02.15. - 2020.06.28.
Veszprém
2020.02.13. - 2020.03.13.
Tata
2020.02.11. - 2020.05.03.
Debrecen
2020.02.08. - 2020.02.08.
Szécsény
2020.02.08. - 2020.02.08.
Budapest
2020.02.08. - 2020.02.08.
Szécsény
2020.02.08. - 2020.03.08.
Fehérvárcsurgó
2020.02.08. - 2020.03.08.
Győr
2020.02.07. - 2020.02.07.
Tatabánya
2020.02.07. - 2020.03.28.
Tatabánya
2020.02.06. - 2020.05.03.
Kaposvár
2020.02.04. - 2020.05.17.
Budapest
2020.01.31. - 2020.02.14.
Budapest
Csabai Tanya és Gabonatermesztés-történeti Kiállítóhely - Békéscsaba
A csókási szélmalom
Cím: 5600, Békéscsaba Gyulai út 65.
Telefonszám: (66) 441-026
Nyitva tartás: IV.1-X.31.: K-Szo 9-17
Békés megye az elmúlt évszázadokban mindig vezető szerepet játszott a magyar gabonatermesztésben és feldolgozásban. Magyarországon ezen a tájon termett a legjobb minőségű búza. Itt működtek a jelentős eredményeket elért búzanemesítők közül Mokry Sámuel és Baross László. A megye száraz- és szélmalmai, majd később gőzmalmai - első helyen is a békéscsabai István-malom - az ország legnagyobb és legkorszerűbb malmai közé tartoztak.

Békés megye élelmiszer-gazdasági feladatainak jelentősége ma sem csökkent és a jövőben is megmarad. Az élelmiszer-gazdaság tudományos és módszertani bemutatására határozták el Békéscsabán, 1974-ben, a Gabonamúzeum létrehozását.

A Gabonatröszt, a Békés Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat, valamint a megye mezőgazdasági üzemeinek támogatásával jött létre a jelenleg is látható múzeumi együttes. Az intézmény létrehozását javasoló határozat után, városi tanácsi költségvetésből került sor a Csabai-tanya megvételére. A tanya az Országos Műemléki Felügyelőség szakmai tanácsadása mellett hamarosan visszanyerte eredeti alakját.

A következő lépés a békéssámsoni Csókősi szélmalom áttelepítése volt a múzeum területére. A szélmalom az Országos Műemléki Felügyelőség által nyilvántartott és gondozott műemlék, a hajdani makói határhoz tartozó Csókás-pusztán állott.

Békéscsabát a 44-es számú úton Gyula felé elhagyva, rövid idő alatt a Gabonamúzeumba juthatunk.

(Részlet Cs. Szabó István: Békéscsaba, Gabonamúzeum - TKM 308. c. kiadványból)
Állandó kiállítások
A gabonafélék termesztését, hozzávetőleges számítások szerint 8000 évvel ezelőtt, a Körös-kultúra népe honosította meg ezen a vidéken. Az őket követő szkíták, kelták, szarmaták, germán és avar törzsek az állattartás mellett - kisebb-nagyobb mértékben - gabonafélék termesztésével is foglalkoztak. Gabonatároló edényeik és őrlőeszközeik hiteles régészeti ásatásokból is ismertek. tovább
A szélmalmot egy Dobsa nevű parasztember építette 1855-1860 között. Helyben égetett nagyméretű téglákból épült, a Maroson és a Száraz-éren úsztatott faanyag felasználásával. Két pár malomkövét az országos hírű sárospataki malomkőbányból szállították Csókáspusztára. tovább
A csabai tanya
Jellegzetes, 14 öl hosszú, háromosztatú, 1824-ben épült kisparaszti tanya. Az 1888. évi csabai nagy árvíz után bővült színnel, istállóval és melléképületekkel. Az épület az alföldi népi építkezés szép emléke. A gabonatermesztésre berendezkedett kisparaszti gazdaság felszerelését, a család életének színterét - a tanyát - ez a múzeumi egység állítja a látogató elé. tovább