Eseménynaptár
2020. április
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
1
2
3
2020.04.01. - 2020.04.01.
Budapest
2020.03.29. - 2020.03.29.
Budapest
2020.03.28. - 2020.03.28.
Budapest
2020.03.28. - 2020.06.28.
Budapest
2020.03.26. - 2020.03.26.
Budapest
2020.03.26. - 2020.03.26.
Budapest
2020.03.25. - 2020.03.25.
Budapest
2020.03.24. - 2020.03.24.
Budapest
2020.03.24. - 2020.03.24.
Budapest
2020.03.21. - 2020.08.31.
Tiszafüred
2020.03.21. - 2020.03.29.
Kecskemét
2020.03.19. - 2020.07.19.
Szabadka
2020.03.14. - 2020.05.03.
Kecskemét
2020.03.13. - 2020.04.09.
Fülek
2020.03.12. - 2020.05.31.
Győr
2020.03.11. - 2020.05.31.
Budapest
2020.03.11. - 2020.03.25.
Dunaújváros
2020.03.10. - 2020.04.19.
Hódmezővásárhely
2020.02.01. - 2020.05.31.
Győr
Csabai Tanya és Gabonatermesztés-történeti Kiállítóhely - Békéscsaba
A csókási szélmalom
Cím: 5600, Békéscsaba Gyulai út 65.
Telefonszám: (66) 441-026
Nyitva tartás: IV.1-X.31.: K-Szo 9-17
állandó kiállítás
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Belépő felnőtteknek
300 HUF
Belépő diákoknak
(26 éven aluliaknak)
150 HUF
Belépő nyugdíjasoknak
(70 éven aluliaknak)
150 HUF
A gabonafélék termesztését, hozzávetőleges számítások szerint 8000 évvel ezelőtt, a Körös-kultúra népe honosította meg ezen a vidéken. Az őket követő szkíták, kelták, szarmaták, germán és avar törzsek az állattartás mellett - kisebb-nagyobb mértékben - gabonafélék termesztésével is foglalkoztak. Gabonatároló edényeik és őrlőeszközeik hiteles régészeti ásatásokból is ismertek.

A honfoglaló magyar törzsek a Kárpát-medencébe jövetelükkor már rendelkeztek gabonatermesztési tapasztalatokkal. Anjou királyaink alatt jelentősen fejlődött a kalászos gabonák termesztése. A középkori viszonyok közötti békésebb évszázadok nagyarányú gabonatermesztésére utal a sok malom és malomhely okleveles említése a XIII-XVI. században.

Egy 1560-ban elvégzett összeírás, mely az egyházi tized beszedésének alapjául szolgált volna, már mutatja a török hódoltság okozta bizonytalan termesztési viszonyokat. Békésen és Mezőberényben még csak összeírtak egy-egy gyenge gabonatermést, de Csabán semmit, és máshol is nagyon keveset. A magyar és a török földesúrnak is történő adózás, a tizenöt éves háború hadműveletei elszegényítették a vidéket és menekülésre késztették a lakosságot. A felszabadító háborúk Gyula várának visszavételével, 1694-ben zárultak le. A termelést elvadult szántóföldeken kellett újrakezdeni. A megye újjáalakulásakor, 1715-ben még csak néhány helység települt be.

A termelés fellendítésére sokat tettek a XVIII. században megyénkben dolgozó gyakorlati gazdák, nevelők, lelkészek, így Tessedik Sámuel szarvasi evangélikus lelkész, aki mezőgazdasági tanintézetet szervezett. A XIX. században Mokry Sámuel, Trefort Ágoston, Eötvös József és sokan mások igyekeztek a megye mezőgazdaságát vízrendezéssel, gépek behozatalával, vasútépítéssel, egyesületek szervezésével és alapításával előmozdítani.

(Részlet Cs. Szabó István: Békéscsaba, Gabonamúzeum - TKM 308. c. kiadványból)