Eseménynaptár
2020. február
27
28
29
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
1
2020.02.21. - 2020.03.26.
Makó
2020.02.18. - 2020.04.30.
Budapest
2020.02.15. - 2020.06.28.
Veszprém
2020.02.13. - 2020.03.13.
Tata
2020.02.11. - 2020.05.03.
Debrecen
2020.02.08. - 2020.03.08.
Fehérvárcsurgó
2020.02.08. - 2020.03.08.
Győr
2020.02.07. - 2020.03.28.
Tatabánya
2020.02.06. - 2020.05.03.
Kaposvár
2020.02.04. - 2020.05.17.
Budapest
2020.02.01. - 2020.05.31.
Győr
2012.03.01. - 2012.03.31.
Vác
2012.02.01. - 2012.02.29.
Miskolc
2012.01.22. - 1970.01.01.
Budapest
2011.10.04. - 1970.01.01.
Nagykáta
2011.10.01. - 1970.01.01.
Nagykáta
2011.10.01. - 1970.01.01.
Nagykáta
2011.09.30. - 1970.01.01.
Nagykáta
2011.09.30. - 1970.01.01.
Nagykáta
2011.07.04. - 2011.07.08.
Budapest
Csabai Tanya és Gabonatermesztés-történeti Kiállítóhely - Békéscsaba
A csókási szélmalom
Cím: 5600, Békéscsaba Gyulai út 65.
Telefonszám: (66) 441-026
Nyitva tartás: IV.1-X.31.: K-Szo 9-17
állandó kiállítás, élelmiszeripar, gazdaság, ipar, malomipar, mezőgazdaság
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Belépő felnőtteknek
300 HUF
Belépő diákoknak
(26 éven aluliaknak)
150 HUF
Belépő nyugdíjasoknak
(70 éven aluliaknak)
150 HUF
A szélmalmot egy Dobsa nevű parasztember építette 1855-1860 között. Helyben égetett nagyméretű téglákból épült, a Maroson és a Száraz-éren úsztatott faanyag felasználásával. Két pár malomkövét az országos hírű sárospataki malomkőbányból szállították Csókáspusztára. A malomnak 1890-től számos tulajdonosa volt. A malmos gazda a malom melletti tanyában lakott családjával együtt és 12 katasztrális hold földet (kb. 4 hektár) művelt, mert a malomban szedett tized sovány kereset volt.

Száz körül volt azoknak a tanyáknak a száma, ahonnan az őrölni valót idehordták. A malom évi teljesítménye 150-160 tonna termény feldolgozása volt. Az őrlési főidény szeptembertől márciusig tartott. Az arányos szél szeptemberben és októberben érkezett, ez alatt azt értették, hogy egyenletes szél forgatta a vitorlákat. Májustól augusztusig csak darálásra alkalmas szél fújt.

A háború idején, így az 1944-1945-ös években kenyérnek való lisztet is őröltek a malomban. A búzát előbb kirostálták, majd megszívósították, azaz megnedvesítették. Sima vagy parasztőrlést végeztek, ami azt jelenti, hogy a kész korpás lisztet az asszonyok szitálták ki otthon. A malomnak ugyanis nem volt szitarendszere.

A szélmalmot 1978-ban telepítették át az Országos Műemléki Felügyelőség szakmai irányítása mellett a békéscsabai Gabonamúzeum területére.

(Részlet Cs. Szabó István: Békéscsaba, Gabonamúzeum - TKM 308. c. kiadványból)