Eseménynaptár
2024. május
29
30
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2
2024.05.14. - 2024.05.14.
Érd
2024.05.12. - 2024.05.12.
Fehérvárcsurgó
2024.05.11. - 2024.05.11.
Kaposvár
2024.05.11. - 2024.05.11.
Ópusztaszer
2024.05.10. - 2024.06.14.
Székesfehérvár
2024.05.08. - 2024.05.08.
Budapest
2024.05.04. - 2024.05.04.
Kápolnásnyék
2024.05.04. - 2024.05.04.
Szombathely
2024.05.04. - 2024.05.04.
Szombathely
2024.05.04. - 2024.05.04.
Eger
2024.05.03. - 2024.05.03.
Zalaegerszeg
2024.04.27. - 2024.06.24.
Budapest
2024.04.27. - 2024.06.27.
Szombathely
2024.04.26. - 2024.09.30.
Szeged
2024.04.26. - 2024.09.22.
Szeged
2024.04.26. - 2024.09.01.
Budapest
2024.04.26. - 2024.09.30.
Szombathely
2024.04.25. - 2024.05.19.
Szentendre
2024.04.25. - 2024.09.30.
Szeged
2024.04.25. - 2024.09.22.
Szeged
Gömöri Múzeum - Putnok
A múzeum épülete
Cím: 3630, Putnok Serényi László tér 10
Telefonszám: (48) 430-292
Nyitva tartás: H-P 8.00-16.00, Szo 10.00-14.00
Előzetes bejelentés alapján eltérő időpontban is fogadunk látogatókat.
1945 után ez a szó - Gömör - szinte teljesen eltűnt a magyar nyelv szókészletéből. A háború után nevelkedett generációk már nem is nagyon tudták, mit takar ez a kifejezés. Amikor hosszú évekig tartó előkészületek után végre megnyílott a Gömöri Múzeum, a mai Magyarország területén már csak a miskolci Gömöri pályaudvar és egy apró település, Gömörszőlős őrizte ezt a nevet. tovább
Állandó kiállítások
Részlet a kiállításból
A putnoki uradalom házasság révén lett a családé. Báró Orlay Borbála 1670-1674 között ment férjhez gróf Serényi Andráshoz, s általa minden Orlay vagyon a Serényiekre szállott. Fiuk, az 1685-ben született Farkas évtizedeken keresztül Gömör megye főispánjaként tevékenykedett, bár nem Putnokon, még csak nem is Gömörben, hanem a zábláti kastélyában élt. tovább
Részlet a kiállításból
A Gömör-Szepesi érchegység és a Bükk hegység között elterülő Gömör vármegye déli folyóvölgyeiben a magyarság a kora Árpád-korban telepedett meg. A 14-15 században északon megnőtt a szlovák népesség aránya, a bányavárosokba pedig a nagyszámú német lakosság költözött. A huszita háborúk, a török hódoltság, a Thököly- és Rákóczi szabadságharc küzdelmei visszavetették a terület fejlődését. A megrázkódtatásokat a vármegye a 18. század közepe táján kezdi kiheverni, leginkább a bányaművesség és a vasdolgozás fejlődik. tovább