Eseménynaptár
2020. február
27
28
29
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
1
2020.02.21. - 2020.03.26.
Makó
2020.02.18. - 2020.04.30.
Budapest
2020.02.15. - 2020.06.28.
Veszprém
2020.02.13. - 2020.03.13.
Tata
2020.02.11. - 2020.05.03.
Debrecen
2020.02.08. - 2020.03.08.
Fehérvárcsurgó
2020.02.08. - 2020.03.08.
Győr
2020.02.07. - 2020.03.28.
Tatabánya
2020.02.06. - 2020.05.03.
Kaposvár
2020.02.04. - 2020.05.17.
Budapest
2020.02.01. - 2020.05.31.
Győr
2012.03.01. - 2012.03.31.
Vác
2012.02.01. - 2012.02.29.
Miskolc
2012.01.22. - 1970.01.01.
Budapest
2011.10.04. - 1970.01.01.
Nagykáta
2011.10.01. - 1970.01.01.
Nagykáta
2011.10.01. - 1970.01.01.
Nagykáta
2011.09.30. - 1970.01.01.
Nagykáta
2011.09.30. - 1970.01.01.
Nagykáta
2011.07.04. - 2011.07.08.
Budapest
Szlovák Tájház - Szarvas
Múzeumbelső
Cím: 5540, Szarvas Eötvös u. 44/1.
Telefonszám: (20) 228-8809
Nyitva tartás: IV.1-X.31.: K-V 13-17
Csoportokat délelőtt is, illetve hétfőn is fogadunk előzetes bejelentkezés alapján
A város török utáni újratelepedése 1722-ben kezdődött meg. A telepítési felhívásra Gömör, Árva, Trencsény megyékből szlovákok költöztek le ide és a korábban benépesült Békéscsabáról is áttelepült néhány szlovák család. A különböző vidékekről származó lakosság - viszonylag rövid idő alatt - egységessé vált. Anyanyelvüket az öregek ugyan a mai napig megőrizték, műveltségükre azonban hatott a környező alföldi népi műveltség. A kulturális befogadás természetes folyamatát nagymértékben segítette és siettette Tessedik Sámuel (1742-1820) munkássága. Reformjai a gazdálkodás célszerűsítésétől a szövés-fonás fellendítéséig az egész paraszti életre kiterjedtek, ezért Szarvas népi kultúrája sok vonásban eltér a környező szlovák lakosságétól.

A szarvasi tájház épülete az oromzaton található évszám szerint 1885-ben épült. A tulajdonos Gajdos család ebben az időben a jómódú szarvasiak közé tartozott, földjük és tanyájuk volt a Sirató nevű határrészen.

Az épület a múlt század végi gazdaházak tipikus példája. E házak - köztük a Gajdos ház is -vályogtéglából épültek, tetőszerkezetük a Körösön leúsztatott fából készült és általában náddal fedték őket. Az ilyen házak szoba - konyha - szoba - belső kamra - elrendezéssel épültek, utcai homlokzatuk meglehetősen széles, mert nemcsak az első szoba, hanem a széles tornác is e homlokzat mögött rejtőzik.

A Gajdos ház udvarán külön épült istálló is állt. Ide kötötték a lovakat - amikor hétvégén, piaci napokon pedig gyakran hét közben is - bejöttek a tanyáról. A házon építése óta sokat alakítottak. Az épületet az 1900 körüli állapotnak megfelelően állítottuk vissza. A szabadkéményt, a konyhai padkákat, az első szobában a kemencét, már évtizedekkel ezelőtt lebontották, ezért ezeket rekonstruálni kellett. A szobákra visszahelyeztük az eredeti ablakokat és a tornác is visszanyerte korábbi képét a fa-oszlopokkal és a téglaburkolattal.

A szarvasi gazdaházaknál az első szobát általában nem használták, ez volt a tisztaszoba. A hátsó szobát lakták és innen nyílt a belső kamra. A belső kamrában a közvetlen fogyasztásra szánt élelmiszert tartották. A hátsó kamra a szemestermény tárolására szolgált, és itt álltak a használaton kívüli gazdasági eszközök. A tájház berendezése is ezt a használatot mutatja.

Az első szoba bútorai rangosabbak, különösen figyelemreméltók az ágyak és a karospad. A szarvasi bútorok egyébként kevésbé díszesek, mint a szlovák lakosság bútorai.

A konyha hátsó részébe nyílik a két kemence szája. Az egyik hátsó sarokban található meg a "kutka". Ide kotorták ki a kemencéből a parazsat, és ezen főztek vasháromlábra állított cserépfazekakban.

A hátsó szoba berendezése, mivel ez volt a lakószoba, kevéssé díszes. A szövőszéket is itt állították fel.

A belső kamra az élelmiszerek tárolására szolgált, itt állt a szalonna, füstölt húsnemű, liszt, ide rakták azokat a konyhai eszközöket, melyekre nem volt mindennap szükség.

A külső kamrában elsősorban a szemesterményeket tárolták, itt állt a nagyméretű hombár, és a különféle gazdasági eszközök. A tanyáról bejövet a gazda legényfiai a külső kamrában öltöztek át, ezért itt álltak a subák és a mindennapi ruhadarabok.

A belső kamrában az eredeti festés látható, a többi helyiségben ennek csak nyomait sikerült feltárni. Szarvason a virágos mennyezet és falfestés a múlt század végén kezdett elterjedni. A tájházban az eredeti festést állítottuk vissza.

A berendezésből külön ki kell emelni a textíliákat. Szarvason a hímzett és szövött textíliáknak szinte minden változata megtalálható. A motívumkészletet nagymértékben gazdagította az, hogy Tessedik Sámuel a szarvasi kézműipar fellendítésére szövő és hímző asszonyokat hozatott más településekről. Hatásukra sajátos ötvözete alakult ki a textilmotívumoknak, melyet jól szemléltet a tájház anyaga is.

Balassa M. Iván
Nyitva tartás
IV.1-X.31.: K-V 13-17
Csoportokat délelőtt is, illetve hétfőn is fogadunk előzetes bejelentkezés alapján
Szolgáltatások
tárlatvezetés
Magyar, angol, német és szlovák nyelven
Ingyenes belépés
Csoportvezető tanároknak, mozgássérülteknek és fogyatékkal élőknek
Jegyárak
Belépő felnőtteknek
300 HUF
Belépő diákoknak
200 HUF
Belépő gyermekeknek
(3-6 év)
100 HUF
Belépő nyugdíjasoknak
200 HUF
Elérhetőségek
Cím 5540 Szarvas, Eötvös u. 44/1.
Múzeumvezető
Csicselyné Korbely Zsuzsanna
Telefon
(20) 228-8809
E-mail
Web