Eseménynaptár
2017. november
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
1
2
3
2017.11.19. - 2017.11.19.
Fehérvárcsurgó
2017.11.19. - 2017.11.19.
Kismaros
2017.11.17. - 2017.11.17.
Budapest
2017.11.17. - 2018.02.18.
Budapest
2017.11.14. - 2017.11.16.
Budapest
2017.11.14. - 2017.12.31.
Budapest
2017.11.03. - 2017.12.15.
Debrecen
2017.11.01. - 2018.03.31.
Mosonmagyaróvár
2017.10.30. - 2017.12.03.
Mosonmagyaróvár
2017.10.30. - 2017.11.30.
Kecskemét
2017.10.27. - 2017.12.21.
Ebes
2017.10.27. - 2017.11.30.
Makó
2017.10.27. - 2018.02.25.
Budapest
2017.10.27. - 2017.11.27.
Tiszafüred
2017.10.26. - 2018.01.21.
Sepsiszentgyörgy
2017.10.22. - 2017.12.31.
Debrecen
2017.10.11. - 2017.12.31.
Komló
2017.09.29. - 2017.12.21.
Kismaros
2017.09.26. - 2017.11.15.
Szekszárd
Albertfalvi Helytörténeti Gyűjtemény és Iskolamúzeum - Budapest
A múzeum főbejárata
Cím: 1116, Budapest Pentele utca 8.
Telefonszám: (1) 208-6635
Nyitva tartás: K, CS 16-18
(Iskolai szünetekben zárva)
Állandó kiállítások
Részlet a kiállításból
A múzeum megalakulásakor, 1980-ban a gyűjtemény gyakorlatilag egyetlenegy fényképet sem tartalmazott Albertfalváról. Nehezítette a helyzetet, hogy amikor 1973-ban elkezdődött az albertfalvi Fő utca lebontása az új lakótelep felépítése céljából, nem készült felvétel a lebontandó házakról. Közel húsz év kellett ahhoz, hogy annyi kép összegyűljön, hogy egy összefüggő anyag kerekedhessék ki belőle. tovább
Részlet a kiállításból
Az 1867. évi kiegyezés után a nekilendülő gazdasági, ipari és kulturális fejlődés nyilvánvalóvá tette, hogy a régebbi idők önszerveződéssel létrejött iparos társulásai már nem felelnek meg a kor követelményeinek. Az 1884. évi XVII. törvénycikk ezért egyfelől képesítéshez kötötte az ipar gyakorlását, másfelől iparhatóságokat szervezett, elrendelve azt is, hogy minden iparhatóság területén ipartestületet kell kialakítani, az ipartestületeknek pedig minden önálló iparos kötelező érvényű tagja kell, hogy legyen. tovább
Részlet a kiállításból
A közel 100 éves település életében - az 1920-as évek elején - nyílt lehetőség arra, hogy Budafoktól elválva (egyházi viszonylatokban is), önálló megoldásként iskolakápolnát hozzanak létre. Az akkor már nagyközség iskolájának egyetlen tanterméből vasárnaponként kihordták az iskolai bútorokat, és a kápolna felszerelésével rendezték be azt. E kápolna eredeti felszereléseit mutatja be az egyik kiállítási szoba. Megtalálható itt az eredeti tabernákulum, a szenteltvíztartó, valamint szobrok és zászlók is. tovább
Sachsenfeld pecsétje - 1825-ből
A ráckevei uradalom, mint korona-birtok, Mária Terézia királynő sorrendben ötödik gyermeke, Mária Krisztina főhercegnő Wettin Albert Kázmér Ágost (1738-1822) szásztescheni herceggel 1766-ban kötött házassága után nászajándékként került a fiatal hercegnő birtokába. Halála után az uradalmat férje örökölte, aki királyi helytartóként tevékenykedett Magyarországon. tovább
Minden borról katalógus készült, a bor fajtájának, nevének, keltezési helyének feltüntetésével.
A borgyűjtemény 32 ország 600 féle borát mutatja be. A 600 üveg bor mind más- és másfajta; zászlók jelzik az egyes országok borait. A gyűjtés 30 évvel ezelőtt kezdődött meg és tart napjainkig is. Minden borról katalógus készült, a bor fajtájának, nevének, keletkezési helyének, stb. feltüntetésével. tovább
A képen Beleznay Andor, a múzeum vezetője az érdeklődő tanulók körében látható, egy repülő bemutatása kapcsán.
Az első világháború kezdetétől fogva a Duna mentén - a budapesti Szent Gellért tértől egészen Érdig - létesültek a magyar repülés jelentős bázisai. Ezek közül legfontosabb volt az Első Magyar Repülőgépgyár és ennek szárazföldi- ill. vízi repülőtere Albertfalván, 1914 és 1926 között. tovább
Az egykori tanterem felszerelései
Az elemi iskolai oktatással párhuzamosan indult meg - a XI. század második felében - az iparosiskolai oktatás is Albertfalván. Magyar és német nyelvet oktattak a tanulóknak. Az iskolapadok egyik oldalán a magyar, a másik oldalán az osztrák címer volt látható. A tanulók a füzet egyik oldalára magyarul, a másik oldalára németül írtak. tovább
Római ásatások
A mai Budapest területén a kelta eraviscus törzs központi telepe a Szent Gellért-hegy déli lejtőjén húzódott. Az I. század első felében a római kormányzat az eraviscusok egy részét az albertfalvi síkságra telepítette át. Az ókori település jelentős hányada Albertfalván, a mai Öntödei Formázó és Segédanyagokat Gyártó Kft. helyén terült el. Az első ásatások az 1950-es évek végén voltak, majd a 6-os főközlekedési út másik oldalán folytatódtak 1994-ben és tartanak a mai napig. tovább