Az első világháború kezdetétől fogva a Duna mentén - a budapesti Szent Gellért tértől egészen Érdig - létesültek a magyar repülés jelentős bázisai. Ezek közül legfontosabb volt az Első Magyar Repülőgépgyár és ennek szárazföldi- ill. vízi repülőtere Albertfalván, 1914 és 1926 között. Az első repülőgépek megépítésének 80. évfordulójára készült el a múzeum kiállítása, mely - különösen a tanulók körében - osztatlan sikert aratott. A képen Beleznay Andor, a múzeum vezetője az érdeklődő tanulók körében látható, egy repülő bemutatása kapcsán.

Az egy-két négyzetméteres makett hűen ábrázolja a Duna azon szakaszát, mely a mai Szabadság-hídtól az albertfalvi Vegyész utcáig mutatja be a repülés főbb fázisait, a repülőtereket, az átszerelő telepet, a gyárat. Méretarányos makettek formájában jelentkeznek a JUNKERS, a HOPFNER H.A, az UFAG, a BRANDENBURG, a LOHNER, az ORAVECZ, a LAMPICH és a SZEBENY típusú gépek különböző fajtái. Több, mint száz fénykép tanúskodik a 80 évvel ezelőtti repülőéletről. Ezeket a fényképeket hat másfél négyzetméteres tablón helyeztük el. Az összeállításban Winkler László segédkezett, aki e téma lelkes szakértője.

A múzeum kezdeményezésére 1994-ben - Albertfalva létrejöttének 175. évfordulóján - emléktáblát helyeztünk el az egykori repülőgépgyár egyik szerelőcsarnokának falán. Ez az épület csak egyike a Magyar Repülőgépgyár R.T. 1914-ben készült épületeinek, melyek még ma is léteznek, működnek. Trianon után - azaz a repülőgépek gyártásának letiltása után - egy faipari vállalat (a Neuschloss - Lichtig) kezdte meg a gyár területén a munkát. Ez nem volt véletlen, hiszen Albertfalva asztalosipara már ekkor európahírű volt, azaz faipari munkások bőven akadtak a vidéken. Bizonyítja ezt az a tény is, hogy Albertfalván alakult meg az első asztalos céh a század közepe táján. (A céh ládája megtekinthető a múzeumban, melyet 1852-ben Strobl József asztalosipari műhelyében készítettek.) A repülőgépek gyártásának nyersanyaga a fa, szintén rendelkezésre állt, hiszen a Duna közelsége a fa szállítását lehetővé tette. Így a faipari vállalat két fontos kelléke - az emberi munkaerő és a fa - biztosítva volt. Nem véletlenülterjedt tehát szájhagyományok útján az a mondás, miszerint: "Valamire való asztalosnak Európába Albertfalván keresztül vezet az útja!"

A múzeumban számos faipari alkotás tekinthető meg, melyekből már nem egyszer időszaki kiállítást rendeztünk. Asztalos dinasztiák nőttek fel Albertfalván, s igen fontosnak tartottuk, hogy az ő családfáikat felkutassuk és a múzeumban kiállítsuk.