A mai Budapest területén a kelta eraviscus törzs központi telepe a Szent Gellért-hegy déli lejtőjén húzódott. Az I. század első felében a római kormányzat az eraviscusok egy részét az albertfalvi síkságra telepítette át. Az ókori település jelentős hányada Albertfalván, a mai Öntödei Formázó és Segédanyagokat Gyártó Kft. helyén terült el.

Az első ásatások az 1950-es évek végén voltak, majd a 6-os főközlekedési út másik oldalán folytatódtak 1994-ben és tartanak a mai napig. A terület értékét az adja, hogy jelenleg is beépíttetlen. Most folynak a tárgyalások a beépítésről. A felettes hatóságok azonban kikötötték, hogy a teljes régészeti feltárásnak mindezt meg kell előznie.

A múzeum öszegyűjtötte az ásatások alkalmával készült fényképeket, valamint a leletekről készült képeket. Az állandó kiállítás ezeket mutatja be. A következő képek láthatók:
- falfestmény,
- római szentély, lakóház, tímárműhely és hadiút maradványa,
- az auxiliaria tábor rekonstrukciója,
- állattemetkezés maradványa,
- lábpáncél - a harc istene, Mars alakjával,
- sisak arcvédő-lemez részlete,
- ostromgép,
- a 14 éves korában elhunyt Sabina és egy eraviscus házaspár sírköve,
- Epona ábrázolása,
- Dianának, az erdei állatok és a vadászat istennőjének fogadalmi táblája,
- Traianus nagy bronzérme,
- volutás mécses lófej ábrázolással,
- lepényminta Victoria és a koson ülő Hermés alakjával,
- háromfülű bögre,
- körmécses,
- agyagpohár,
- üvegedények.

Nagy sikere volt 1994-ben annak az időszaki kiállításnak, mely az Aquincumi Múzeumban őrzött, Albertfalván talált leletéket mutatta be iskolamúzeumunkban.