2020.08.06.
Jósa András Múzeum

Klímaváltozások - már a kései újkőkorban is

2020.08.06.
Déri Múzeum

Ékesség az aranykorból

2020.07.30.
Déri Múzeum

Heti egy fürdés

2020.07.30.
Hatvany Lajos Múzeum

Hatvannak köze nincs az 59-hez

2020.07.30.
Jósa András Múzeum

Töltény a cigarettatárcában

2020.07.30.
Röszkei Paprika Park - Paprika Üzem és Múzeum

Ha paprikaültetőt elnyomja az álom, a palánta feje is lebillen

2020.07.30.
Tolnay Klári Emlékház

Tolnay Klári emlékestet rendeznek Mohorán

Kiss Géza Ormánsági Múzeum és Skanzen - Sellye
Kiss Géza Ormánsági Múzeum és Skanzen
Cím: 7960, Sellye Köztársaság tér 6.
Telefonszám: (73) 480-245, (73) 480-201
Nyitva tartás: X.1-III.31.: K-Szo 10-14
IV.1-IX.31.: K-V 10-12, 12:45-16
Az 1950-es évek elején néhány lelkes pedagógus és közművelődési szakember elhatározta, hogy Sellyén, az Ormánság "fővárosában" múzeumot létesít... Az összegyűlt anyag a Janus Pannonius Múzeum Néprajzi osztályára került azzal a feltétellel, hogy a múzeum - saját anyagát is felhasználva - kiállítást rendez Sellyén. E kiállítás a Draskovich kastélyban nyílt meg 1960. április 4. tiszleletére, az Ormánság népművészetéből címmel. tovább
Állandó kiállítások
Talpasház
Az udvarra kilépő látogatót jobbról egy faragott harangláb fogadja, melyet kb. 1890-ben készítettek Gyöngyfán, s onnan telepítették át ide, a sellyei Skanzenbe. Az udvar hátsó részén egy csányoszrói talpasház másolata látható, mely 1968-ban épült hagyományos, e vidékre jellemző technikával. A ház belsejében 3 helyiség található (szoba-konyha-kamra). tovább
A tárlat az eddig fellelt legkorábbi, sellyei vonatkozású fotográfiák keletkezési idejétől, az 1800-as évek végétől egészen az 1997-es várossá avatásig villant fel epizódokat a település, valamint az itt lakók életéből. tovább
A drávamenti horvátok népviselete
A múzeum néprajzi gyűjteménye általános áttekintést nyújt az Ormánságról, mely az "egyke" hazájaként került be a köztudatba annak ellenére, hogy az egykézés nemcsak magyar, hanem délszláv és német nemzetiségű lakosságunknál, és nemcsak Baranyában, hanem az ország más vidékein is elterjedt gyakorlat volt a múlt század közepétől. tovább
Fonógép
Limper Jenő 1906. november 12-én született Sellyén, a Lendvai nevet a 30-as években vette fel. A kötélverő mesterséget mostohaapjától, Gertner Józseftől tanulta. A szintén sellyei születésű Kasznár Erzsébettel kötött házasságából két leánygyermekük született, így fiú utód nélkül nem tudta átörökíteni a mesterségét és a műhelyét. tovább