Eseménynaptár
2018. április
26
27
28
29
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
1
2
3
4
5
6
2018.04.22. - 2018.04.22.
Budapest
2018.04.21. - 2018.08.20.
Budapest
2018.04.21. - 2018.09.02.
Gödöllő
2018.04.20. - 2018.04.20.
Budapest
2018.04.12. - 2018.09.02.
Budapest
2018.04.11. - 2018.12.02.
Veszprém
2018.04.10. - 2018.05.10.
Szekszárd
2018.04.06. - 2018.05.11.
Dunaújváros
2018.04.06. - 2018.05.13.
Kecskemét
2018.04.06. - 2018.04.28.
Kecskemét
2018.04.06. - 2018.05.06.
Gyöngyös
2018.04.04. - 2018.05.10.
Dunaújváros
2018.03.01. - 2018.05.31.
Budapest
2018.03.01. - 2018.08.31.
Budapest
2018.02.25. - 2018.04.29.
Budapest
2012.03.01. - 2012.03.31.
Vác
2012.02.01. - 2012.02.29.
Miskolc
2012.01.22. - 1970.01.01.
Budapest
2011.10.04. - 1970.01.01.
Nagykáta
2011.10.01. - 1970.01.01.
Nagykáta
Kiss Géza Ormánsági Múzeum és Skanzen - Sellye
Kiss Géza Ormánsági Múzeum és Skanzen
Cím: 7960, Sellye Köztársaság tér 6.
Telefonszám: (73) 480-245, (73) 480-201
Nyitva tartás: X.1-III.31.: K-Szo 10-14
IV.1-IX.31.: K-V 10-12, 12:45-16
Az 1950-es évek elején néhány lelkes pedagógus és közművelődési szakember elhatározta, hogy Sellyén, az Ormánság "fővárosában" múzeumot létesít... Az összegyűlt anyag a Janus Pannonius Múzeum Néprajzi osztályára került azzal a feltétellel, hogy a múzeum - saját anyagát is felhasználva - kiállítást rendez Sellyén. E kiállítás a Draskovich kastélyban nyílt meg 1960. április 4. tiszleletére, az Ormánság népművészetéből címmel. tovább
Állandó kiállítások
Fonógép
Limper Jenő 1906. november 12-én született Sellyén, a Lendvai nevet a 30-as években vette fel. A kötélverő mesterséget mostohaapjától, Gertner Józseftől tanulta. A szintén sellyei születésű Kasznár Erzsébettel kötött házasságából két leánygyermekük született, így fiú utód nélkül nem tudta átörökíteni a mesterségét és a műhelyét. tovább
A drávamenti horvátok népviselete
A múzeum néprajzi gyűjteménye általános áttekintést nyújt az Ormánságról, mely az "egyke" hazájaként került be a köztudatba annak ellenére, hogy az egykézés nemcsak magyar, hanem délszláv és német nemzetiségű lakosságunknál, és nemcsak Baranyában, hanem az ország más vidékein is elterjedt gyakorlat volt a múlt század közepétől. tovább
A tárlat az eddig fellelt legkorábbi, sellyei vonatkozású fotográfiák keletkezési idejétől, az 1800-as évek végétől egészen az 1997-es várossá avatásig villant fel epizódokat a település, valamint az itt lakók életéből. tovább
Talpasház
Az udvarra kilépő látogatót jobbról egy faragott harangláb fogadja, melyet kb. 1890-ben készítettek Gyöngyfán, s onnan telepítették át ide, a sellyei Skanzenbe. Az udvar hátsó részén egy csányoszrói talpasház másolata látható, mely 1968-ban épült hagyományos, e vidékre jellemző technikával. A ház belsejében 3 helyiség található (szoba-konyha-kamra). tovább