Eseménynaptár
2024. március
26
27
28
29
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
2024.03.15. - 2024.03.15.
Szentendre
2024.03.14. - 2024.03.15.
Fülek
2024.03.11. - 2024.03.11.
Balassagyarmat
2024.03.09. - 2024.06.22.
Kecskemét
2024.03.08. - 2024.03.08.
Sepsiszentgyörgy
2024.03.08. - 2024.05.01.
Túrkeve
2024.03.07. - 2024.04.21.
Gyula
2024.03.04. - 2024.03.10.
Budapest
2024.03.02. - 2024.03.03.
Szentendre
2024.03.02. - 2024.03.02.
Eger
2024.03.01. - 2024.03.01.
Sepsiszentgyörgy
2024.03.01. - 2024.08.31.
Szeged
2024.03.01. - 2024.04.01.
Tatabánya
2024.02.29. - 2024.02.29.
Szombathely
2024.02.29. - 2024.04.30.
Herend
2024.02.28. - 2024.02.28.
Hódmezővásárhely
2024.02.23. - 2024.03.10.
Hódmezővásárhely
2024.02.22. - 2024.05.19.
Szombathely
2024.02.15. - 2024.03.15.
Hódmezővásárhely
2024.02.10. - 2024.05.12.
Debrecen
Néprajzi Múzeum - Budapest
Néprajzi Múzeum látványterv
Cím: 1146, Budapest Dózsa György út - Ötvenhatosok tere
Telefonszám: (1) 473-2400
Nyitva tartás: K-V 10-18
A kiállítás már nem tekinthető meg.
2015.02.28. - 2015.10.18.
Holokauszt, időszaki kiállítás, történelem, Újkor, XX. század
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Egyéni belépő felnőtteknek
3000 HUF
Egyéni belépő felnőtteknek
(1 órával a zárás előtt)
1600 HUF
Csoportos belépő felnőtteknek
(10 főtől)
2600 HUF
/ fő
Egyéni belépő diákoknak
1500 HUF
Egyéni belépő diákoknak
(1 órával a zárás előtt)
800 HUF
Csoportos belépő diákoknak
(10 főtől)
1300 HUF
/ fő
Egyéni belépő nyugdíjasoknak
1500 HUF
Egyéni belépő nyugdíjasoknak
(1 órával a zárás előtt)
800 HUF
Csoportos belépő nyugdíjasoknak
(10 főtől)
1300 HUF
/ fő
Belépő családoknak
(2 felnőtt + max. 3 gyermek (18 éves korig))
6300 HUF
/ család
Egyéni kombinált belépő felnőtteknek
(Zoom állandó kiállítás + Kerámiatér + MÉTA)
1700 HUF
Egyéni kombinált belépő felnőtteknek
(Megérkeztünk időszaki kiállítás + Kerámiatér + MÉTA )
2000 HUF
Egyéni kombinált belépő diákoknak
(Zoom állandó kiállítás + Kerámiatér + MÉTA)
850 HUF
Egyéni kombinált belépő diákoknak
(Megérkeztünk időszaki kiállítás + Kerámiatér + MÉTA )
1000 HUF
Egyéni kombinált belépő nyugdíjasoknak
(Zoom állandó kiállítás + Kerámiatér + MÉTA)
850 HUF
Egyéni kombinált belépő nyugdíjasoknak
(Megérkeztünk időszaki kiállítás + Kerámiatér + MÉTA )
1000 HUF
Csoportos sétajegy magyar nyelven
(épületséta, max. 15 fő)
1500 HUF
/ fő
Csoportos sétajegy magyar nyelven diákoknak
(Méta-séta, 10-20 fő)
1200 HUF
/ fő
Csoportos sétajegy idegen nyelven
(épületséta, angolul, max. 15 fő)
1800 HUF
/ fő
Csoportos sétajegy idegen nyelven diákoknak
(Méta-séta, angolul, 10-20 fő)
1400 HUF
/ fő
Csoportos tárlatvezetés magyar nyelven
(10-20 főig)
1000 HUF
/ fő
Csoportos tárlatvezetés magyar nyelven
(tematikus, kurátori, 5-20 fő)
1300 HUF
/ fő
Csoportos tárlatvezetés magyar nyelven diákoknak
(10 főtől)
800 HUF
/ fő
Csoportos tárlatvezetés idegen nyelven
(10-20 főig, angolul)
1300 HUF
/ fő
Csoportos tárlatvezetés idegen nyelven
(tematikus, kurátori, angolul, 5-20 fő)
1690 HUF
/ fő
Csoportos tárlatvezetés idegen nyelven diákoknak
(angolul, 10-20 fő)
1000 HUF
/ fő
Audio guide
1000 HUF
Fotó
(fényképezőgép, állvány és teleobjektív használatához)
700 HUF

A Holokauszt Emlékév keretében megrendezett néprajzi tárlat 72, kiállításon eddig soha nem szerepelt zsidó vonatkozású műtárgyat mutat be a Néprajzi Múzeum gyűjteményéből. A legrégebbi tárgy egy gyertyatartó 1815-ből, a legújabb tárgy egy kipa, amit 2007-ben furcsa módon valaki a múzeumban felejtett. A tárlat arra tesz kísérletet, hogy bemutassa ezt a kicsiny, ámde jelentős judaika gyűjteményt: a zsidó használati eszközöket, a zsidó műtárgykereskedők, magángyűjtők révén a múzeumba került tárgyakat és a kiemelkedően gazdag fotóanyagot. A bemutató a zsidó vonatkozásúak mellett sokféle értelmezést segítő műtárgyat, dokumentumot és fotót tartalmaz, valamint érdekes néprajzi kuriózumokat is. Ilyen például a pápai betegsegélyező egylet adománykönyve 1929-ből, a Grünbaum Gyula által 1911-ben gyűjtött sopronkeresztúri halica cipő, vagy éppen a gyűjtőt hivatalosan igazoló 1910-es dokumentum arról, hogy múzeum számára gyűjt tárgyakat.

 

A Holokauszt történelmi traumájára való emlékezés módja lehet az események valamely részletének felelevenítése, az áldozatok emlékének, a túlélők gondolatainak felidézése, a történeti részletek és összefüggések tisztázása, a társadalom reakciójának elemzése. A Néprajzi Múzeum az emlékezés sajátos formáját választotta. Olyan kiállítást tár a látogató elé, amely megkísérli előhívni azt a képet, ami a Holokauszt előtti időszakból a múzeumi anyagra építve megismerhető a magyar vidéki zsidóságról. Mindezt úgy, hogy közben a megmaradó, újraéledő magyar zsidó kultúra elemeire is reflektál.

 

A kiállítás tudatosan vállalja a töredékességet: a bemutatni kívánt korról töredékesek ismereteink, töredékes a rendelkezésre álló anyag, s ez az egész világ az elmúlt és a megmaradt töredékekben értelmezhető leginkább. A tárlat tehát nem akar teljes képet felrajzolni, sokkal inkább azt emeli ki, hogy ez a kultúra mára nehezen rekonstruálható, a maga egykori teljességében nem, csupán bizonyos elemeiben idézhető fel.

 

A kiállítás egy-egy kérdésről konkrét példák (családi történetek, adott közösségek, lokális sajátosságok, kiemelt részletek stb.) alapján beszél. Ebben a szellemben a zsidó hétköznapokat és ünnepeket, a különböző foglalkozási és társadalmi rétegeket mutatja be, illetve ezek kapcsán egy-egy meghatározott témát jár körül. Egy különleges tárgy, a pápai betegsegélyező egylet adománykönyve segítségével a Micva és adományozás kérdéseivel, a pápai zsidóság történetével ismerkedhet a látogató. A zsidó férfi és női fejviselet, illetve a rituális kellékek világába kalauzol a Strájmli és főkötő. A vidéki zsidó kereskedők és a helyi társadalom kapcsolatába, és a Néprajzi Múzeum zsidó tárgyainak múzeumba kerülésének történetébe ad bepillantást a Handlé és nagykereskedő. Bonyhád példáján keresztül a zsidó terek kérdésével foglalkozik a Sulklopfer és zsinagóga, a Szombathoz kapcsolódó szokásokat és tárgyi világot mutatja meg a Barhesz és beszamim. A Szédertál és macesz a zsidó ünnepek egy kis szeletét járja körül. A zsidó otthonok képi világát villantja fel a Mizrah tábla és háziáldás. A Kóser és tréfli kapcsán a zsidó konyha sajátosságait és a rituális tisztaság kérdéseit tárgyaljuk. A Hanukia és örökmécs a fény zsidó kultúrában betöltött fontos szerepére hívja fel a figyelmet. A Gyász és kaddis a halához kötődő szokásokba ad betekintést.

 

A gyűjteményi anyagot bemutató termek sora után következő, középiskolás diákok és a kiállítás munkatársai által behozott tárgyakból és történetekből, rendhagyó módon diák kurátorok által rendezett Tantárgy és barkochba terem a kérdések terme: az élő közönségkapcsolat, a különböző viszonyulások, reflexiók, a párbeszéd és a pedagógiai feldolgozás színtere egyben.

 

Izgalmas lehetőségeket kínál a valós és virtuális tartalom kombinálására, és eddig Magyarországon még nem látott technikai megoldásokat mutat be a Néprajzi Múzeum és a MOME Techlab közös projektje, két egyedi fejlesztésű, interaktív digitális múzeumi alkalmazás. Ezekkel kel életre a kiállításban a pápai betegsegélyező egylet 185 éves adománykönyve és a szombati asztal.

 

A digitális vitrinben bemutatott adománykönyv látványa a kiállításba belépőt izgalmas, dinamikus képpel fogadja. Az első pillantásra hagyományosnak tűnő vitrinen egy érintéssel megjelenik a kijelző, amely lehetővé teszi, hogy az üveg mögül áttetsző eredeti műtárgyhoz szinte hozzányúlhasson a látogató, az egyes részeket megérintve felfedezze azt, belelapozzon, vagy kiválasszon egy zsebet, és annak feliratait és a hozzá kapcsolódó képeket kivetítse a vitrin fölé. A kiterjesztett információ a könyv láthatatlan mélyébe és a pápai zsidóság hétköznapjaiba kalauzol. Mindennek alapja a héber nevek átírása, az 1848-as pápai zsidó összeírással való összevetés, a pápai zsidó családtörténetek kutatása, amelynek köszönhetően jó néhány családot sikerült összekapcsolni az adománykönyvben szereplő személyekkel: többek között a Karinthy család felmenőit, illetve Alfred Göring magyar orvos barátjának, Kovács Lászlónak a nagyszülei is megtalálhatóak az adományozók listáján, és életre kelnek a múzeumban a digitális technológia eredményeképpen.

 

A kiállítás belső termében fogadja a látogatót a másik egyedi fejlesztés: a szombati asztal. Az asztalra vetített rövid animáció a szombat bejövetelének otthoni rítusait meséli el. A látogatók egy öttagú család és vendégük péntek esti ünnepét ismerhetik meg. A stilizált rajzok a gyertyagyújtástól az áldásokon át a vacsoráig mutatják be a hagyományos tárgyakat, kellékeket, cselekvéseket. Az este folyamán elhangzó különleges szépségű szövegek részletei magyar és angol nyelven is megjelennek az asztalon. A vetítés azonban csak akkor indul, ha legalább három látogató helyet foglal körülötte! Ezzel a gesztussal egyéni látogatóinkat is közös asztalhoz szeretnénk ültetni: kooperációra és közös élményre híva őket. A digitális muzeológia korszerű nyelve remélhetőleg a fiatal korosztály számára is vonzó módon közvetíti a hagyományos zsidó kultúra e fontos részét.

 

A kiállítás rendezői: Szarvas Zsuzsa, Bata Tímea, Gebauer Hanga, Sedlmayr Krisztina