A szamuráj és a matyó menyecske alakjai a Néprajzi Múzeum magyar és nemzetközi tárgyanyagára utalnak. Öltözeteik fő alkotóelemei a gyűjteményi munka segédeszközeiként használt nyomtatott QR-kódok és a festékszalagok, melyek a költözési folyamat végén hulladékként jelentkeztek. Újrahasznosításuk tiszteletadás a kézműves technika és a múzeumi munka előtt.

A Kerámiatér a Néprajzi Múzeum két részből álló látványtára. A kiállítás egyik része – a bal agyféltekéhez hasonlóan – logikusan rendszerez, földrészek, fazekasközpontok és formák szerint csoportosítja a világ kerámiáit, míg a másik – akárcsak a jobb agyfélteke – hol érzéki szempontból, hol a sok rétűségük bemutatásával igyekszik felfedezni és egymáshoz kapcsolni a különböző kerámiavilágokat.

A Megérkeztünk című tárlat az elmúlt másfél évszázad múzeumi munkájának eredményeiről beszél, egyszerre mutatva be a legelső, 19. század közepi gyűjtéseket és a legújabb szerzeményeket. A kiállításba azonban nem csak ikonikus tárgyakat válogattak be a kurátorok: az itt látható több mint száz tárgy jelentős része ritkán vagy sohasem került ki a raktárból.

A Néprajzi Múzeum egy kétszázezer darabot jócskán meghaladó tárgyhalmazt és többszázezer fényképet, rajzot, kéziratot, hanganyagot, filmet őriz. Ez a hatalmas gyűjtemény a Zoom kiállítóterében még egyfajta őskáoszként vagy az ősrobbanás állapotában jelenik meg. Az új gyűjteményi állandó kiállítás abba enged majd betekintést, hogy a káoszból miként lesz rend – vagyis hogyan alakul ki a rendszerezés és értelmezés által a múzeumgalaxis.