Eseménynaptár
2024. május
29
30
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2
2024.05.01. - 2024.05.01.
Pécs
2024.04.28. - 2024.04.28.
Dunaszentbenedek
2024.04.28. - 2024.04.28.
Cigánd
2024.04.28. - 2024.04.28.
Edelény
2024.04.27. - 2024.04.27.
Fertőhomok
2024.04.27. - 2024.04.27.
Gyömrő
2024.04.27. - 2024.04.27.
Mezőkövesd
2024.04.27. - 2024.04.27.
Szombathely
2024.04.27. - 2024.04.27.
Tiszaújváros
2024.04.27. - 2024.06.27.
Szombathely
2024.04.26. - 2024.09.30.
Szombathely
2024.04.26. - 2024.09.30.
Szeged
2024.04.26. - 2024.09.22.
Szeged
2024.04.25. - 2024.09.22.
Szeged
2024.04.25. - 2024.09.30.
Szeged
2024.04.25. - 2024.05.19.
Szentendre
2024.04.20. - 2024.11.24.
Budapest
2024.04.17. - 2024.07.21.
Budapest
2024.04.12. - 2024.07.11.
Budapest
Szépművészeti Múzeum - Budapest
Szépművészeti Múzeum
Cím: 1146, Budapest Dózsa György út 41.
Telefonszám: (1) 469-7100
Nyitva tartás: K-V 10:00-18:00, belépés és pénztár 17:00-ig, a kiállítások zárása 17:30-kor kezdődik a legfelső szintről.
A kiállítás már nem tekinthető meg.
2010.10.27. - 2011.01.23.
időszaki kiállítás
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Belépő felnőtteknek
(az állandó kiállítások megtekintésére)
2800 HUF
/ fő
Belépő felnőtteknek
(A test diadala. Michelangelo és a 16. századi itáliai rajzművészet)
3200 HUF
Csoportos belépő felnőtteknek
(A test diadala. Michelangelo és a 16. századi itáliai rajzművészet (15 főtől))
2900 HUF
Belépő diákoknak
(az állandó kiállítások megtekintésére)
1400 HUF
/ fő
Belépő diákoknak
(A test diadala. Michelangelo és a 16. századi itáliai rajzművészet)
1600 HUF
Csoportos belépő diákoknak
(A test diadala. Michelangelo és a 16. századi itáliai rajzművészet (15 főtől))
1400 HUF
Belépő nyugdíjasoknak
(az állandó kiállítások megtekintésére)
1400 HUF
/ fő
Audio guide
800 HUF
Videó
1000 HUF
A száz éve született Lucien Hervé fotóművész alkotásaiból válogatott kiállítást láthat október 27-től a nagyközönség Szépművészeti Múzeumban. Az újonnan a múzeum gyűjteményébe került száz fotót és számos, eddig még nem közzétett dokumentumot bemutató kiállítás elsősorban a magyar származású művész építészeti fotóira helyezi a hangsúlyt, de a látogatók áttekintést kaphatnak Hervé egész életművéről.

A kiállítás Magyarországon első ízben egy teljes életművet mutat be, ahol az ismert és elismert felvételek mellett a magyar közönség számára ismeretlen, sőt soha ki nem állított művek tárhatják fel a három éve elhunyt Lucien Hervé művészetét. A kutatások eredményeként a fotók mellett a művész tevékenységét, munkamódszerét és kapcsolatrendszerét szélesebb kontextusban feltáró dokumentumokat is láthat a közönség, így a tárlat a művész tevékenységét már ismerő, szakmai érdeklődők számára is számos újdonságot tartalmaz.

A fotográfus Elkán László néven, Hódmezővásárhelyen született 1910-ben. Fiatalon, 18 évesen hagyta el Magyarországot, és egy éves bécsi tartózkodás után Párizsban telepedett le. Itt 1939-ig egy bankban keresett megélhetést, majd egy magazin számára kezdett el cikkeket írni és fotókat készíteni. A világháború alatt a hadifogságban, majd az ellenállás alatt nyílt módja a művészetekkel foglalkozni: rajzolni, festeni kezdett. Ekkor vette fel az Hervé álnevet, melyet később művésznévként használt.

A háború utáni időben aktív szakszervezeti és politikai tevékenysége mellett ismét rajzolt, festett, valamint magazinok számára fotózott. Pályája 1949-ben gyökeresen megváltozott: találkozott Le Corbusier-vel, aki az akkor épülő Marseille-i lakótömbje építkezéséről készített fotóit látva Hervét meghívta állandó fotósának. Hervé ettől kezdve szisztematikusan végigfotózta a jeles építész összes alkotását, és hamarosan számos meghívást kapott más kortárs építészektől is munkáik megörökítésére. Hervé életművének legnagyobb részét ezek a modern építészetről készített fotók teszik ki. Megbízást kapott azonban a Közel-Keleten, Indiában és Amerikában is, nyaralásai során pedig több ezer felvételt készített Franciaországban és Olaszországban.

Fotóinak egyedisége merész, fény-árnyék ellentétekre épülő, szigorú és geometrikus képkivágataiban rejlik, melyek azonban minden dokumentatív szemléletet nélkülöznek. Le Corbusier azt mondta róla, hogy e fotókon keresztül maga is jobban megismeri épületeit.