Eseménynaptár
2025. december
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2
3
4
2025.12.14. - 2026.03.15.
Székesfehérvár
2025.12.13. - 2025.12.13.
Veszprém
2025.12.13. - 2025.12.13.
Dunaújváros
2025.12.13. - 2025.12.13.
Dunaújváros
2025.12.13. - 2025.12.13.
Hódmezővásárhely
2025.12.12. - 2026.03.15.
Budapest
2025.12.12. - 2026.02.08.
Székesfehérvár
2025.12.10. - 2025.12.10.
Tatabánya
2025.12.07. - 2025.12.20.
Budapest
2025.12.07. - 2026.01.06.
Debrecen
2025.12.06. - 2025.12.06.
Veszprém
2025.12.05. - 2025.12.05.
Budapest
2025.12.05. - 2026.08.23.
Budapest
2025.12.05. - 2026.01.05.
Veszprém
2025.12.04. - 2026.01.04.
Budapest
2025.11.30. - 2025.11.30.
Ópusztaszer
2025.11.27. - 2026.05.30.
Pécs
Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ - Hódmezővásárhely
Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ
Cím: 6800, Hódmezővásárhely Dr. Rapcsák András út 16-18.
Telefonszám: (62) 242-224
Nyitva tartás: K-V 10-17
A kiállítás már nem tekinthető meg.
2007.09.02. - 2007.09.30.
időszaki kiállítás
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Belépő felnőtteknek
600 HUF
Belépő diákoknak
300 HUF
Belépő nyugdíjasoknak
300 HUF
A 60 éves Jónák Tamás művészetét leginkább jellemző elem, hogy mitologikus témájú alkotásokat készít. A most a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeumban látható művek meghatározó hányada is egy mitikus világ alakjait tárja elénk. A főszereplők, Akhilleusz és Thetis, akik Jónák Tamás legtöbbet ábrázolt hősei.
Akhilleusz útban Aulis felé
Jónák Tamás mielőtt felvételt nyert a Képzőművészeti Főiskolára több mint hat évig rajzfilmesként dolgozott. Pályája kezdetén főként önarcképeket készített. E műfaj keretei között azonban nem találta saját önkifejezési nyelvét. Ebben az időszakban fedezi fel a mitológiát, mint témát. Különösen megragadta Akhilleusz története. A hősé, akinek választási lehetősége van, hogy megbecsült, tiszteletre méltó férfiként megöregszik vagy ifjan dicsőséget szerez magának, de élete szűkre szabott. Akhilleusz a rövid, de dicsőséges élet mellett dönt és a trójai háború hősévé válik. Jónák Tamás számos művében ábrázolja Akhilleuszt és a görög hős anyját, Thetist, aki viszont azt szeretné, ha nem kellene fiatalon elveszítenie a fiát.

A mostani hódmezővásárhelyi kiállításon több mű is érzékelteti Akhilleusz és Thetis kapcsolatát. Az egész tárlat hangulatát meghatározza e két mitologikus alak. Néhány alkotáson csak az anyát figyelhetjük meg, de a művész elárulta, eredetileg azon is rajta volt a hős, végül azonban úgy gondolta, Thetis egyedül kifejezőbb. A kíváncsi és értő szemek viszont e festményeken is felfedezhetik Akhilleuszt.

A vásárhelyi Jónák-kiálításon a mitologikus elemeken túl találkozhatunk portrékkal, aktokkal és két expresszionista mű által megismerhetjük a művész kedvenc macskáját is. Az egyik alkotáson megjelenik Nietzsche és az filozófus nőkhöz való viszonya, de megtudhatjuk, hogy Jónák Tamás miként ábrázolja Delacroixt a műteremben.

Jónák Tamás 1995-ben a Vásárhelyi Őszi Tárlat díjazottja, művészeti ábrázolásmódjára jellemző, hogy a festéket vastagon viszi fel a vászonra, ecsetkezelése indulatos, gyakran közvetlenül a tubusból hordja fel a színeket a felületre. "Művészetének központi motívuma mindig az ember, a lehajszolt, a félelmek és szorongások által űzött, a kétségeivel szembesülni kényszerülő alak" - jellemzi Jónák Tamás alkotói szemléletét Wehner Tibor művészettörténész.

Arra a kérésre, hogy önmaga élete során szembesült-e hasonló választási kényszerrel, mint kedvenc hőse, Akhilleusz, a következőképpen válaszolt Jónák Tibor: "Már kisgyermekként rajzoltam. Azt hiszem, a sorsom mindig abba az irányba vitt, hogy festő legyek. Egyszerűen nem tudtam mást csinálni. Igaz, előfordult, hogy abba akartam hagyni és rendes polgárként kívántam élni az életem, de nem ment a művészet nélkül. Mindig visszasodródtam a festészet mellé. Valószínűleg azért, mert szeretem. Noha a mai világban kissé idegen testnek érzem magam. A társadalom nem ad számomra elég feladatot" - mondja a művész, aki munkájával és kiállításaival az ellen kívánja felvenni a harcot, hogy a festészet marginális magánügyé váljon.