Eseménynaptár
2019. február
28
29
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
1
2
3
2019.02.21. - 2019.02.21.
Baja - Szentistván
2019.02.21. - 2019.02.22.
Budapest
2019.02.21. - 2019.03.14.
Székesfehérvár
2019.02.20. - 2019.02.20.
Debrecen
2019.02.20. - 2019.04.06.
Budapest
2019.02.20. - 2019.05.26.
Békéscsaba
2019.02.17. - 2019.02.17.
Debrecen
2019.02.17. - 2019.02.17.
Debrecen
2019.02.16. - 2019.02.16.
Budapest
2019.02.16. - 2019.02.16.
Kaposvár
2019.02.16. - 2019.02.16.
Budapest
2019.02.16. - 2019.02.16.
Budapest
2019.02.16. - 2019.02.16.
Budapest
2019.02.16. - 2019.03.17.
Budapest
2019.02.15. - 2019.03.31.
Hódmezővásárhely
2019.02.06. - 2019.04.14.
Budapest
2019.02.06. - 2019.02.24.
Pécs
2019.02.05. - 2019.03.31.
Budapest
2019.02.02. - 2019.03.31.
Győr
2019.02.02. - 2019.03.31.
Győr
Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár - Budapest
A múzeum épülete
Cím: 1146, Budapest Városliget, Vajdahunyadvár
Telefonszám: (1) 363-1117
Nyitva tartás: III.1-X.31.: K-V 10-17
XI.1-II.28.: K-P 10-16, Szo-V 10-17
A kiállítás már nem tekinthető meg.
2005.06.17. - 2005.08.15.
időszaki kiállítás
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Egyéni belépő
(Kaputorony)
300 HUF
Egyéni belépő
(Apostolok tornya)
600 HUF
Belépő felnőtteknek
1200 HUF
Belépő diákoknak
600 HUF
Belépő nyugdíjasoknak
600 HUF
Egyéni kombinált belépő
(Kaputorony+ Apostolok tornya)
700 HUF
Egyéni kombinált belépő felnőtteknek
(Múzeum + Kaputorony + Apostolok tornya)
1700 HUF
Egyéni kombinált belépő diákoknak
(Múzeum + Kaputorony + Apostolok tornya)
1100 HUF
Egyéni kombinált belépő nyugdíjasoknak
(Múzeum + Kaputorony + Apostolok tornya)
1100 HUF
Tárlatvezetés magyar nyelven felnőtteknek
5000 HUF
/ csoport
Csoportos tárlatvezetés magyar nyelven diákoknak
(25 főig)
3000 HUF
/ csoport
Csoportos tárlatvezetés idegen nyelven
(25 főig)
8000 HUF
/ csoport
A dohány elterjedése előtt szerte a világon hallucinogén anyagokat használtak, kábítószer tartalmú növényeket égettek el, azzal a céllal, hogy révületbe essenek a vallási ceremóniákon résztvevők. A magyar népi hiedelemanyagban még a 20. század közepén is találkozhattunk a füstölés szokásával, amelyet többféle célból alkalmazhattak. Így bajmegelőzésre, védekezésre az ártó hatalmak ellen, állat- és emberrontásra, de használták tisztító és gyógyító célból is.

Amerika felfedezése után a dohány igen gyorsan meghódította a világot. Az 1560-as évekre már szinte egész Európában ismert, az 1600-as években pedig a Balkánon, Távol-Keleten és Afrikában is. A dohány európai elterjesztésében nagy szerepet játszott az angol Sir Walter Raleigh és Franciaország portugál nagykövete, Jean Nicot. Ez utóbbi emlékére kapta az új növény Linné, a nagy természettudós besorolása szerint a Nicotiana Tabacum elnevezést.

A dohányt először kolostorkertekben termesztették, mint gyógynövényt. A korabeli orvostudományban igen nagy jelentőséget tulajdonítottak neki, különböző betegségek gyógyítására ajánlották. Különösen a nagy pestis- és kolerajárványok idején tartották rendkívül hasznosnak a dohány szívását, mivel megakadályozza a betegség további terjedését.

A dohányzási szokások elterjedésében és változásában nagy szerepet játszottak a háborúk. A pipázás szokása a harmincéves háború idején (1618-48) terjedt el Európában. A pipák a legkülönbözőbb anyagokból készülhettek, így gyökérből, porcelánból, cserépből, bambuszból, de a legszebbeket tajtékkőből faragták. Hazánkban Debrecen városa vált híressé cseréppipa készítéséről. Virágkorát a 18-19. században élte, amikor is több mint harminc fajta pipát készítettek a fazekasok.

A szivarozás szokása a napóleoni háborúk idején, a 18. század végén jött divatba Európában, hazánkban azonban csak az 1840-es évektől. A szivarozás elterjedésével új dohányfajtákat honosítottak meg és nemesítettek hazánkban.

A cigarettázás szokása az 1820-as években terjedt el Európában a krími háború idején, az Újvilágban pedig az amerikai polgárháború révén. Az amerikai indiánok már korábban is ismerték a cigarettát, ők a dohányt kukoricalevélbe csavarva szívták, ezt helyettesítették a spanyol katonák vékony papírral. Az 1900-as évektől a gyorsan szaporodó cigarettagyárak elárasztották a világot termékeikkel. A könnyebb rágyújtást tette lehetővé a kénes gyufa megjelenése. Az I. és a II. világháború meghozta a cigaretta teljes diadalát, ez lett a barátság és a férfias bajtársiasság szimbóluma.

A dohányzás kultúrtörténetéhez szorosan hozzátartoztak azok a dohányzási módok és eszközök, amelyek az elmúlt évszázadok alatt kialakultak, tökéletesedtek és maradtak fenn, vagy pedig teljesen elfelejtődtek. A dohányzás különböző módjai az elmúlt századok alatt visszatükrözték a dohányos társadalmi hovatartozását.

Kiállításunk nem kíván propagandát kifejteni a dohányzás mellett, hanem annak történetét, mint az egyetemes kultúrtörténet közérdeklődésre számot tartó jelenségét, gazdasági, társadalmi vonatkozásait kívánja bemutatni.

Korkes Zsuzsa a kiállítás rendezője