Munkácsy Mihály izgalmas korban élt, a nagy találmányok idején. A 19. sz. közepén megújult a festészet és ez a fotográfiával is összefüggésben állt. Egyik első, Párizsban tanult fényképészünk Simonyi Antal volt, akit már 1863-ban megismert a fiatal Lieb-Munkácsy. Első portréit ő és az ugyancsak festőből lett fényképész, Borsos József készítette a 60-as évek derekán. A modellek magas napidíja miatt fényképeztetéssel segített magán: az Isaszegi csatatér és a Lakodalmi hívogatók festését tanulmányfotók előzik meg.

Munkácsy 1868-tól már Düsseldorfban dolgozott L. Knaus közelében. Itt festette az Ásító inas-t és - több mint tíz fotótanulmány után - a Siralom házat, amelynek főalakjához és mellékszereplőihez fotóztatott. A fotótanulmányok egyértelműen mutatják: a fiatal festő gondosan megtervezte a kompozícióit, így ő volt a modellek beállítója, rendezője, a fényképek tulajdonképpeni alkotója.

1872-től Párizsban élt, amely a fotográfia központja, fővárosa volt ekkor is. A festészet, az építészet permanens forradalmait élte. Társult ehhez az új művészet, a fényképezés is. Munkácsy több szálon kapcsolódott a fotózáshoz, s ebben szomszédja. G. Doré segítette, aki részt vett a 19. sz. közepének nagy fotós eseményeiben. A kor nagy műtermeiben fényképeztette le Munkácsy magát, ill. feleségét, Cecilet. Utazásait amatőr fotós barátai kisérték és örökítették meg, de ők készítettek felvételeket tervezett műveihez is.

Egy húszalakos csoportképet ismerünk a Krisztus Pilátus előtt-höz, amely már érzékelteti a végleges mű tömeghatását. A beöltöztetett modelleket úgy állította be, mint egy színpadi rendező: érzékeltette a hangsúlyokat. A Golgotá-hoz két fotótanulmányt őriz a békéscsabai múzeum: egyiken a kél vitatkozó írástudó, másikon a főalak jelenik meg. E modellfotó Munkácsyról készült: önmagát köttette a keresztfára, hogy átérezze a testi-lelki gyötrelmet.

A kiállítás a portré és eseményfotók tükrében mutatja be Munkácsy életét, környezetét, kultuszát. A modellfotók az alkotás folyamatába adnak tanulságos betekintést: jelzik az utat az ötlettől, a tanulmánytól a kész műig. A Munkácsy életút és pályakép mellett betekinthetünk a magyar, német, francia, luxemburgi fotózás egy korszakába. A fényképek mutatják a fotótechnikák fejlődését, az ízlés, a divat változását. A kiállítás példát szolgáltat a képzőművészet és a fotográfia termékeny találkozására.

Sz. Kürti Katalin