Eseménynaptár
2022. július
27
28
29
30
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
2022.07.06. - 2022.07.06.
Budapest
2022.07.05. - 2022.07.05.
Pécs
2022.07.04. - 2022.07.08.
Pécs
2022.07.04. - 2022.07.08.
Paks
2022.07.04. - 2022.07.08.
Pécs
2022.07.03. - 2022.07.07.
Révfülöp
2022.07.01. - 2022.10.02.
Zalaegerszeg
2022.06.30. - 2022.06.30.
Budapest
2022.06.30. - 2022.07.01.
Budapest
2022.06.30. - 2022.10.16.
Budapest
2022.06.30. - 2022.07.31.
Balassagyarmat
2022.06.25. - 2022.07.27.
Gyula
2022.06.25. - 2022.12.31.
Szeged
2022.06.25. - 2022.08.31.
Szeged
2022.06.25. - 2022.07.24.
Budapest
2022.06.22. - 2022.10.02.
Pécs
2022.06.21. - 2022.08.19.
Budapest
2022.06.19. - 2023.02.26.
Budapest
Nagytétényi Kastély - Budapest
A múzeum épülete
Cím: 1225, Budapest Kastélypark utca 9-11.
Nyitva tartás: Felújítási munkálatok miatt a Nagytétényi Kastély zárva tart.
Programjaink az Iparművészeti Múzeum filiáléjába, a Ráth György-villába helyeződtek át.
A kiállítás már nem tekinthető meg.
2003.11.29. - 2004.01.04.
időszaki kiállítás
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Belépő felnőtteknek
1500 HUF
Belépő diákoknak
(6-26 éves kor között, az állandó kiállításra)
800 HUF
Belépő nyugdíjasoknak
(62-70 éves kor között, az állandó kiállításra)
800 HUF
Belépő családoknak
(2 felnőtt + gyermekeik, az állandó kiállításra)
3000 HUF
/ család
Rendezvényjegy felnőtteknek
1800 HUF
Rendezvényjegy diákoknak
900 HUF
Rendezvényjegy családoknak
3500 HUF
Programjegy
(Múzeumi óra (60 perces))
800 HUF
Programjegy
(Múzeumi óra (60 perces) XXII. kerületi iskolák számára)
500 HUF
Programjegy nyugdíjasoknak
900 HUF
Fotó
400 HUF
Videó
1000 HUF
Esküvői fotózás
(előzetes bejelentkezéssel)
15000 HUF
Karácsony közeledtével a nagytétényi barokk kastély dísztermében a karácsonyhoz kötődő nosztalgikus emlékekből nyílik kiállítás: a régi karácsonyfadíszek, gyertyatartók mellett láthatók szentképek, papír betlehem, karácsonyi üdvözlőkártyák, levélpapírok, képeslapok, dobozok - az 1870-es évektől az 1940-es évekig. Mindez a budapesti Iparművészeti Múzeum gyűjteményéből.
Papírbetlehem, 1890
Vajon gondolunk-e arra, mikor állították az első karácsonyfát, milyen összetett szimbolikája van a karácsonyi ünnepkörnek? Az egykori római Saturnáliák önfeledt ünnepe a betlehemi Megváltó örömünnepévé magasztosult, a december 24-én született Jézus elhozta az emberszeretet ősi evangéliumát.

Karácsony ünnepével szorosan összefügg a betlehemi jászol és a karácsonyfa. A karácsonyfa-állítás német eredetű: maga Luther Márton fontosnak tartotta az örökzöld fa állítását. Sebastian Brant: Narrenschiff-jében megemlékezett a XV. sz. végén Strasbourgban állított első karácsonyfáról. Az első, csillagokkal és gyertyákkal ékesített karácsonyfa-ábrázolás egy 1509-ben készült rézkarcról maradt ránk.

Maga az örökzöld fa és mindaz, amit ágaira aggatunk, nemcsak a szemet gyönyörködteti, hanem szimbolikus tartalommal is bír. A zöldellő fa az élet, a termékenység és a növekedés jelképe. Goethe gyertyákkal, cukorkával és almával tündöklő fáról ír, s valóban legelébb "természetes" díszei voltak a fáknak. A gyertya annak a világosságnak a jelképe, amit Krisztus hozott a világba, hiszen Ő maga a világnak világossága. A keresztény szimbolikában a fény az élet szimbóluma.

Az alma a Paradicsomra, és a karácsony ünnepének paradicsomi jellegére emlékeztet. Helyét később a kezdet és végződés nélküli gömbök vették át, mint az örökkévalóság jelképei, formájuk pedig a tökéletességet fejezi ki. Krisztus jelképének fogható fel a dió: zöld keserű burka Krisztus földi szenvedéseire, csonthéja a kereszt fájára, a benne levő mag pedig Krisztus isteni természetére utal. A fa tetejére tűzött csillag a betlehemi csillag csodáját idézi. A fára aggatott kis harangocskák óvnak a szerencsétlenségtől, és egyúttal hirdetik az örömhírt is: Jézus Krisztus megszületését.

A karácsonyfa német földről terjedt el egész Európában. Magyarországon a szokást - br. Podmaniczky Frigyes visszaemlékezése szerint -, protestáns német édesanyja, janckendorfi Nostitz Erzsébet (1788-1853) honosította meg. Elsősége azonban vitatható, ugyanis akkortájt, az 1820-as években állított már karácsonyfát Habsburg József főherceg nádor harmadik felesége, Mária Dorottya, és az első magyarországi óvoda megalapítója, gr. Brunswick Teréz is.

A 19. század második felére a karácsonyfa a középosztály kedvelt szokása lett, a gyermekek nagy örömére, és a játékipar rengeteg karácsonyfadíszt produkált, amit az újságokban, hirdetésekben népszerűsítettek.