Eseménynaptár
2022. május
25
26
27
28
29
30
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2
3
4
5
2022.05.28. - 2022.05.28.
Budapest
2022.05.28. - 2022.05.28.
Gyula
2022.05.27. - 2022.09.25.
Hódmezővásárhely
2022.05.23. - 2022.05.23.
Balassagyarmat
2022.05.21. - 2022.05.21.
Gyula
2022.05.21. - 2022.05.21.
Budapest
2022.05.21. - 2022.05.21.
Gyula
2022.05.21. - 2022.05.21.
Budapest
2022.05.21. - 2022.05.21.
Gyula
2022.05.21. - 2022.05.21.
Debrecen
2022.05.18. - 2022.06.17.
Zalaegerszeg
2022.05.18. - 2022.05.28.
Tatabánya
2022.05.17. - 2022.06.17.
Budapest
2022.05.17. - 2022.05.29.
Fehérvárcsurgó
2022.05.16. - 2023.03.31.
Pécs
2022.05.16. - 2022.05.20.
Budapest
2022.05.10. - 2022.09.25.
Kaposvár
2022.05.08. - 2022.05.29.
Budapest
2022.05.07. - 2022.07.20.
Verőce
Műcsarnok - Budapest
A Műcsarnok épülete
Cím: 1146, Budapest Dózsa György út 37.
Telefonszám: (1) 460-7000, (1) 363-2671
Nyitva tartás: SZERDA, CSÜTÖRTÖK, VASÁRNAP 10-18 ÓRÁIG, PÉNTEK, SZOMBAT 12-20 ÓRÁIG
2022.01.28. - 2022.03.13.
időszaki kiállítás, iparművészet, irodalom, képzőművészet, kortárs, kortárs irodalom, újkori művészet, XX. századi művészet
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Belépő felnőtteknek
1200 HUF
Belépő felnőtteknek
(a Műcsarnok + az Ernst Múzeum megtekintésére)
1400 HUF
Csoportos belépő felnőtteknek
(10 főtől)
800 HUF
/ fő
Belépő diákoknak
(6-26 éves korú EU-s állampolgárok)
600 HUF
Belépő diákoknak
(a Műcsarnokba és az Ernst Múzeumba, 6-26 év)
700 HUF
Csoportos belépő diákoknak
(10 főtől)
400 HUF
/ fő
Belépő nyugdíjasoknak
(a Műcsarnokba és az Ernst Múzeumba, 62-70 év)
700 HUF
Belépő nyugdíjasoknak
(62-70 éves korú EU-s állampolgárok)
600 HUF
Belépő családoknak
(1 felnőtt + 2 gyermek)
1800 HUF
/ család
Belépő családoknak
(2 felnőtt + 2 gyermek)
2400 HUF
/ család
Egy bölcs tanító szerint az irodalom megközelítése nem csak történeti sorrendben, hanem visszafelé, a kánonnal ellentétes irányban is célravezető lehet. A kortárs magyar irodalom és képzőművészet kapcsolatának megértése szempontjából különösen fontos, sőt iránymutató ez a máig rendhagyó szemlélet. Petőcz András művészetének origója az írás, amely a kreativitást, a gondolatok közvetítésének írott formáját tekinti központi kérdésnek. Az alkotási folyamat eltér a képzőművészet klasszikus formájától, ahogy a gondolatok visszafejtése, a műelemzés is. A Műcsarnok mostani kiállítása azt a különleges utat mutatja be, amely egyetlen életművön belül a kortárs irodalom és a képzőművészet tökéletes ötvözetét hozta létre.
Petőcz Andrá: Art vision
Petőcz András az 1980-as években kezdett kísérletezni a képvers és vizuális költészet műfajaival. A művészettörténetben és az irodalomban ennek előzményei francia nyelvterületen, a 20. századi dadaista, konstruktivista és avantgárd művészek munkásságában jelentkeztek. Ezeket az alkotásokat a betűkből, szavakból és a minimalista jellegű, vizuális elemekből – vonalakból, pontokból, hullámokból vagy apróbb rajzokból – redukált gondolat- és képkísérletek határozták meg. A második világháborút követően, a román származású Isidore Isou nyomán, Párizsban született meg a lettrizmus, vagyis a betűköltészet. Formabontó jelenség volt a francia avantgárd művészek köreiben. Petőcz korai munkásságában, elsősorban a letraszet technikával készült Lettering című művében, vagy a vegyes technikával létrehozott Vágyódó suttogásokban ezt az irányt érhetjük tetten. Alkotásai az 1980-as években Kassák Lajosnak és Erdély Miklósnak állítanak emléket, akikre mestereiként tekint. A konstruktivista és lettrista stílus jellemző az Erdély Miklós tiszteletére készített műveire (Erdély Miklós emlékére; Erdély Miklós), ezekben finom utalásokkal idézi meg mesterének művészetét. A magyar költészet nagyjainak, Tandori Dezsőnek és Tamkó Sirató Károlynak vizuális költészete is nagy hatással volt Petőcz művészetére. Tandori Dezső tiszteletére készült a Káosz képekhez tartozó Madarak Tandorinak című sorozata.

Alkotásaira napjainkig jellemző, hogy az irodalom csupán utalásként jelenik meg bennük. A fekete-fehér sorozatában (Temető vers, Temető szonett, Szerelmes vers (Óda), Oblomov, Ismeretlen költő ismeretlen nyelven írt költeménye) a verselés szabályos formavilágát transzponálja képpé, ugyanakkor a szavak is absztrakt gesztusokká alakulnak.

A 20. és 21. századi grafika egyik alműfaja a firkálás művészete (doodle art), amely a graffiti és a gyermekrajz elegyeként jött létre. A művészi firka Petőcz András életművében is hangsúlyos helyet kapott, hasonlóan az amerikai és az európai pop-art ikonikus alakjai, elsősorban Keith Haring és Jean-Michel Basquiat művészetéhez. A Káosz sorozat, a Szerelmes vers és a Keresztvers az erdőn című munkái a „firkaművészet”, a doodle art kiemelkedő alkotásai.

Egy másik szembetűnő irány Petőcz András művészetében a body art, amely nála a performanszok képi rögzítését jelenti. A testet improvizatív módon, vászonként használja: fehér festékkel vonja be modelljeinek testét, verseket és gondolatokat fest rájuk, majd végső mozzanatként fotót készít az alkotásról. Ezeket a fényképeit később nyersanyagként használja, elvesz és hozzáad elemeket a műhöz.

Petőcz András meghatározó alakja a kortárs magyar irodalomnak, számos hazai és nemzetközi irodalmi díjjal elismert alkotó, a magyar új avantgárd jeles képviselője, aki könnyedén lépi át, sőt oldja fel az egyes művészeti területek határait. Műcsarnoki kiállítása kivételesen szabad szellemű belső utazásra hívja a közönséget az irodalom és a képzőművészet közös birodalmában.