Eseménynaptár
2022. május
25
26
27
28
29
30
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2
3
4
5
2022.05.28. - 2022.05.28.
Budapest
2022.05.28. - 2022.05.28.
Gyula
2022.05.27. - 2022.09.25.
Hódmezővásárhely
2022.05.23. - 2022.05.23.
Balassagyarmat
2022.05.21. - 2022.05.21.
Gyula
2022.05.21. - 2022.05.21.
Budapest
2022.05.21. - 2022.05.21.
Gyula
2022.05.21. - 2022.05.21.
Budapest
2022.05.21. - 2022.05.21.
Gyula
2022.05.21. - 2022.05.21.
Debrecen
2022.05.18. - 2022.06.17.
Zalaegerszeg
2022.05.18. - 2022.05.28.
Tatabánya
2022.05.17. - 2022.06.17.
Budapest
2022.05.17. - 2022.05.29.
Fehérvárcsurgó
2022.05.16. - 2023.03.31.
Pécs
2022.05.16. - 2022.05.20.
Budapest
2022.05.10. - 2022.09.25.
Kaposvár
2022.05.08. - 2022.05.29.
Budapest
2022.05.07. - 2022.07.20.
Verőce
Kassák Múzeum - Budapest
A múzeum épülete
Cím: 1033, Budapest Fő tér 1., Zichy kastély
Telefonszám: (1) 368-7021
Nyitva tartás: Sze 10-17, Cs 12-19, P-V 10-17
2022.01.29. - 2022.05.29.
avantgárd, időszaki kiállítás, újkori művészet, XX. századi művészet
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Belépő felnőtteknek
800 HUF
Belépő diákoknak
400 HUF
Belépő nyugdíjasoknak
400 HUF
Belépő családoknak
(2 felnőtt és 2 kiskorú gyermek)
400 HUF
/ fő
A kiállítás a magyar avantgárd két, kevésbé ismert alakja, Újvári Erzsi és Barta Sándor életművén keresztül vizsgálja a művészet és társadalom kapcsolatát, az első világháború kitörésétől a harmincas évek végéig tartó időszakban. Olyan alkotókról van szó, akik a fikciót és a valóságot, az utópiát és a politikát, a művészetet és az életmódot átjárható területekként képzelték el.
Újvári Erzsi és Barta Sándor
Újvári Erzsi, Kassák húga, kamaszkora óta publikált bátyja folyóiratában, a Mában. Későbbi férje, Barta Sándor a Galilei Kör tagjaként csatlakozott az aktivistákhoz a tízes években. A „maistákkal" heves vitát folytató fiatalember később a lap belső munkatársa lett. A pár költői pályája és személyes kapcsolata is ezekben az években indult, 1919-ben házasodtak össze. Barta alakja az elmúlt évtizedekben homályba veszett, legjelentősebb versei, a Primitív szentháromság; az Idő kristálya: Moszkva vagy Az őrültek első összejövetele a szemetesládában azonban a magyar expresszionizmus és dada figyelemreméltó darabjai, melyek időről időre felkeltik az irodalomtörténészek érdeklődését. Újvárira, mint az avantgárd költészet kevés női szereplőinek egyikére pedig újabban a háború alatt a hátországban küzdő nőknek hangot adó Prózái miatt figyeltek fel a szakemberek.

A kiállítás címében megidézett csodálatos történet Barta jellegzetes, utópisztikus riportregényére utal, a kérdőjel pedig arra a mára nehezen kibogozható viszonyrendszerre vonatkozik, amelyben szövegeik megszülettek. A kiállítás azt vizsgálja, hogy Újvári és Barta életét és műveiket hogyan befolyásolták és alakították a korabeli művészeti és politikai gyakorlatok; szépirodalom és utópia; a művészeti és a társadalmi szerepfelfogások; a költői hang és az intézményrendszerben betölthető szereplehetőségek problematikája. Az egykori szemfedélgyári munkás, Újvári Erzsi példáján keresztül olyan kérdésekre is keressük a választ, hogy milyen volt a munkásosztálybeliek társadalmi mobilitása? Egy erősen hierarchikus társadalomban hogyan tudott a munkás származású alkotó sajtónyilvánosságot kapni? De az is felvetődik, hogy vajon a hagyományosan férfias, forradalmi tematikájú versek miként hatnak, ha megjelenik bennük a nők és a gyerekek nézőpontja? Vagy, egy másik kulturális összefüggést vizsgálva: milyen fórumokon és szerepekben juthattak szóhoz a nők az avantgárdban? És miért tudunk még ma is keveset az aktivitásukról?

Mindez azért érdekes, mert a magyar avantgárd szereplőinek a művei erősen függtek azoktól a politikai és társadalmi eseményektől is, amelyek nemcsak a művészet körét érintették az első világháború utáni évtizedekben, hanem a művészek életútját is.

Az emigráció alatt a húszas években a Ma folyóirat szellemisége és koncepciója teljesen megváltozott, a folyóirat gárdája Bécsben lényegében széthullott. Elképzeléseik a művészet szerepéről egyre inkább eltértek egymástól, ami hamarosan szakításhoz vezetett köztük. A kiválást követően Barta és Újvári saját lapokat alapítottak, majd a Szovjetunióba költöztek, és ez nemcsak további művészi pályájukat, de személyes sorsukat is megpecsételte.

A kiállítás a művészpár közelmúltban megvásárolt hagyatéka, valamint a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Kassák Múzeum gyűjteményében őrzött dokumentumok segítségével ad támpontokat ennek az elsüllyedt világnak a megértéséhez.