Eseménynaptár
2024. március
26
27
28
29
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
2024.03.15. - 2024.03.15.
Szentendre
2024.03.14. - 2024.03.15.
Fülek
2024.03.11. - 2024.03.11.
Balassagyarmat
2024.03.09. - 2024.06.22.
Kecskemét
2024.03.08. - 2024.03.08.
Sepsiszentgyörgy
2024.03.08. - 2024.05.01.
Túrkeve
2024.03.07. - 2024.04.21.
Gyula
2024.03.04. - 2024.03.10.
Budapest
2024.03.02. - 2024.03.03.
Szentendre
2024.03.02. - 2024.03.02.
Eger
2024.03.01. - 2024.03.01.
Sepsiszentgyörgy
2024.03.01. - 2024.08.31.
Szeged
2024.03.01. - 2024.04.01.
Tatabánya
2024.02.29. - 2024.02.29.
Szombathely
2024.02.29. - 2024.04.30.
Herend
2024.02.28. - 2024.02.28.
Hódmezővásárhely
2024.02.23. - 2024.03.10.
Hódmezővásárhely
2024.02.22. - 2024.05.19.
Szombathely
2024.02.15. - 2024.03.15.
Hódmezővásárhely
2024.02.10. - 2024.05.12.
Debrecen
Intercisa Múzeum - Dunaújváros
© Intercisa Múzeum<br>A múzeum épülete
Cím: 2400, Dunaújváros Városháza tér 4.
Telefonszám: (25) 411-315
Nyitva tartás: K-P 10-16
Minden hónap első vasárnapján 14-18 óráig nyitva, ingyenes!
A kiállítás már nem tekinthető meg.
2020.03.11. - 2020.03.25.
időszaki kiállítás, rendszerváltás, történelem, Újkor, XX. század
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Belépő felnőtteknek
700 HUF
Csoportos belépő felnőtteknek
(10 főtől)
700 HUF
Belépő diákoknak
350 HUF
Csoportos belépő diákoknak
350 HUF
Belépő nyugdíjasoknak
350 HUF
Csoportos belépő nyugdíjasoknak
350 HUF
Belépő családoknak
1400 HUF
/ család
A kiállítás öt nagyobb egységen keresztül, kronologikusan mutatja be, hogyan jutott el Magyarország a kommunista diktatúra elnyomásából a rendszerváltoztatásig. A tizenhárom tabló idézetekkel és fényképekkel jeleníti meg azt a rendszert, amely egészen 1989–90-es összeomlásáig megfosztotta a magyarokat szabadságuktól.

Elnyomástól a szabadságig

A magyarok jelentős része a térség többi nemzetével együtt soha nem fogadta el a kommunizmust. Ezért a rendszer kiépüléséhez és fenntartásához szükség volt a politikai terrorra, megfélemlítésre, a szovjet hadsereg megszállására. Közép- és Kelet-Európában 1945 után egymást követték az antikommunista megmozdulások. A tárlat nemcsak az államosítást, az egyházüldözést, a korabeli nyomorúságos állapotokat mutatja be, hanem feleleveníti a magyarországi, prágai, kelet-berlini ellenállást is. S azt is, hogy a kommunista rendszerek nem maguktól omlottak össze, hanem a szabadságra vágyó emberek milliói döntötték meg őket.

Az 1989-es esztendőre úgy emlékezünk, mint a „Csodák éve”

1989-ben kezdetét vette a XX. század legsikeresebb európai szabadságmozgalma. Budapesten, Prágában, Varsóban, Lipcsében, Drezdában, Kelet-Berlinben és Temesvárott emberek százezrei vonultak az utcákra, hogy tiltakozzanak a szovjet megszállás által rájuk kényszerített reményvesztett és szürke évtizedek ellen, szabadságot és függetlenséget követelve. Az első szabad levegővétel pillanatai mindannyiunk számára kitüntetett emlékké váltak.

A tablókiállítás 2019. június 16-án, annak a napnak a 30. évfordulóján nyílt meg a Terror Háza előtt, amikor 1989-ben Nagy Imrét és mártírtársait újratemették.

Vannak pillanatok, amelyek beleégnek egy nemzet emlékezetébe. Ilyen volt 1989. június 16-a, amikor Budapesten több százezer ember gyűlt össze a Hősök terén, hogy részt vegyen az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc mártír miniszterelnökének, Nagy Imrének és társainak újratemetésén. A búcsúszertartást a rádión és a televíziókészülékek előtt további milliók követték figyelemmel egész Magyarországon. Ekkor hangzott el Orbán Viktor beszéde, amelyben a fiatal politikus szabad választásokat és a szovjet hadsereg azonnali kivonását követelte.

Közös siker

A tablókiállítás bemutatja be az első közös sikert: az 1991-es évet, amikor Magyarország és a Visegrádi Négyek, közös érdekeik képviseletére szövetséget kötöttek, és 1999-et, amikor tagjai lettünk a NATO-nak, majd 2004-et, amikor csatlakoztunk az Európai Unióhoz.

A kiállítás főkurátora Schmidt Mária, kurátorai Tallai Gábor és Békés Márton.