A tizenkét tematikus egységből álló tárlat a modern művészet és az avantgárd közép-európai fejlődésének 1908 és 1928 közé eső, drámai változásokkal teli időszakát igyekszik megragadni táblaképek, szobrok, grafikák, tipográfiák, folyóiratok, film-forgatókönyvek, fotográfiai kísérletek és más műtárgyak segítségével.

Az Olmützi Művészeti Múzeum által kezdeményezett Years of Disarray / Törésvonalak című kiállítás egyrészt az Európai Kulturális Örökség Éve programsorozathoz járult hozzá 2018-ban, másrészt a kontinens történelmében mérföldkőnek számító 1918-as évnek állít emléket, amely az I. világháború befejeződését és az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlását, valamint az utódállamok formálódásának kezdetét is jelzi. A kiállítás az utódállamok történetének első évtizedében zajló művészeti fejlődést és azt a feszültséggel teli atmoszférát mutatja be, amely az egykori Osztrák-Magyar Monarchia művészeti központjait az I. világháborút megelőző időszakban is jellemezte.

A több mint 150 kiállított műtárgyat 24 hazai és nemzetközi gyűjtemény kölcsönzi a kiállításra, köztük a helyszínt adó Janus Pannonius Múzeum is több mint 30 műtárggyal képviselteti magát. Az alkotók névsora Kassák Lajostól Kernstok Károlyon át Márffy Ödönig, Moholy-Nagy Lászlóig, illetve Tihanyi Lajosig, Uitz Béláig és Bortnyik Sándorig terjed. A pécsi Bauhäuslerek közül Forbát Alfréd, Molnár Farkas és Weininger Andor művei kerültek be a válogatásba. A tárlat ízelítőt ad a kelet-közép-európai avantgárd kiemelkedő alakjainak – többek között Bohumil Kubišta, Josef Čapek, Otto Gutfreund, Marcel Janco, Stanisław Ignacy Witkiewicz (Witkacy), Ljubomir Miciċ, Avgust Černigoj – munkásságából is.

A tizenkét tematikus egységből álló tárlat a kortárs művészet átalakulását kíséri végig a táblaképtől a szobrászaton, grafikán, tipográfián, film-forgatókönyveken és fotográfiai kísérleteken át a folyóiratokig (pl. Ma, Dokumentum, Munka, Zenit, Contimporanul, Blok) és időszakos kiadványokig.

A kiállítás tizenkét tematikus fókusza az Osztrák-Magyar Monarchia különböző területeiről, az utódállamokként létrejövő Csehszlovákiából, Magyarországról, Lengyelországból, Romániából és a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságból (a későbbi Jugoszláviából) származó művészeket kapcsolja össze, csoporthoz, irányzatokhoz való tartozásukra, illetve származásukra és állampolgárságukra való tekintet nélkül.

A mostani kiállítás nemzetközi programként valósul meg, az Olmützi Művészeti Múzeum szakmai profiljának megfelelően, amelynek homlokterében a közép-európai művészet áll. A kiállítás regionális változatai Lengyelországban, Szlovákiában és Magyarországon is megrendezésre kerültek, illetve kerülnek. A cseh Arbor Vitae kiadó gondozásában átfogó tanulmánykötet is napvilágot lát a projekthez kapcsolódóan.