A társasjátékozás napjainkban virágkorát éli. A kiállításon bebarangoljuk a társasjátékok világát az Országos Kaszinótól a szabadulószobákig, a lépegetős játékoktól a propaganda - játékokon át a Pandemicig. Vigyázat, interaktív!

Mi is az a társasjáték

Alig több mint 100 éve olyan játékokat neveztek így, mint a bújócska, a zálogosdi, a barkochba vagy az ügyességi és sportjátékok. Azóta az elemekből felépíthető-variálható táblák, a játékosok által irányított komplex karakterek, a filmszerűen összetett sztorik korát éljük. Szimbólumok nyomában Ki hinné, hogy a malomjáték ábrája a barlangrajzokig visszavezethető?

Hogy a világ sorsát arany játéktáblán eldöntő germán istenek, vagy az egyes napok szerencséjét a naptáron való kockázással biztosító egyiptomiak a mai spílerek és gémerek elődjei?

Grafikusok, művészek. A játéktervezők munkáját is megismerhetjük a fennmaradt iratok és tervrajzok alapján. Egyes társasjátékok olyan neves művészek keze alól kerültek ki, mint Bortnyik Sándor, vagy Pályi Jenő. Pályi mint a Piatnik alkalmazásában álló grafikus, plakátok és könyvillusztrációk mellett a harmincas-negyvenes években számos társasjátékon is dolgozott.

Az államosítás után létrehozott. Játék felülbíráló Bizottság szigorú ideológiai ellenőrzése alatt folyó munkába is bepillanthatunk a főváros a játékokban is feltűnik: hol csak egy-egy helyszínt, máskor egész Budapestet bebarangolhatjuk a táblán. A kártyalapokon és a játékterepen felbukkanó helyek nemcsak a város fejlődésének egy pillanatát illusztrálják, hanem a korszak ideológiáját is tükrözik. Míg az 1930-as években kiadott játékban hátat fordítva kellett elfutnunk a ’48-as osztrák parancsnok, Hentzi-emlékművétől, addig az államosítás után az úttörőtáborba vezették utunk a budai hegyvidéken játszódó társasok.