„Bizony mindenki fél attól, hogy borzalmas ráolvasásokkal megátkozzák” - írta idősebb Plinius, közel kétezer éve. Azt, hogy a rómaiak Pannoniában sem voltak biztonságban a gonosz varázslatoktól, mi sem bizonyítja jobban, mint három, a közelmúltban, Óbudán megtalált, ólomlapra karcolt és sírok között elásott átokszöveg.

A 2016. december 3-tól az Aquincumi Múzeumban látható kiállítás a római kori mágia e különleges, tiltott területét, a rontó varázslatokat mutatja be, valamint azokat a védőeszközöket és mágikus amuletteket, amelyekkel az ártó erőket akarták távol tartani maguktól az emberek.

Az átoktáblák, ahogy a most először bemutatásra kerülő, három aquincumi ólomlemez is, a mágikus rontó szertartások fontos kellékei voltak. Ezeken keresztül lehetett üzenetet küldeni az isteneknek és az alvilági erőknek, segítséget kérni tőlük ahhoz, hogy valaki elégtételt kapjon az őt ért sérelmekért, vagy ahhoz, hogy egy másik ember akaratát megtörje. A társadalom minden rétege – a császári családtól a rabszolgákig – igénybe vehette ezt a sötét eljárást, ha úgy érezte, más eszköz már nem áll a rendelkezésére.

Az átokszövegeket valószínűleg mágikus receptgyűjtemények útmutatásai alapján készítették a legtöbbször titkos tudásban jártas varázslók. A táblákat sokszor szentélyeknél, rejtették el, vagy olyan helyeken - például temetőknél, vagy tavaknál - ásták el, süllyesztették vízbe, amelyekről úgy gondolták, kapcsolatban állnak a túlvilággal. Az átkok készítése, megrendelése súlyos bűncselekménynek számított és a római jog szerint akár halálbüntetés is járt érte.

A természetes vagy természetfölötti veszélyek ellen számos varázslatos védőeszköz létezett a római korban. A kiállítás ezeket a tárgyakat is részletesen bemutatja. Láthatóak aranyból, bronzból, csontból, kőből, és borostyánból készült ékszerek, és olyan kis amulett tartó kapszulák, amelyekbe mágikus jelekkel és titokzatos formulákkal teleírt fémlemezeket, vagy papiruszdarabokat csomagoltak.

A tárlaton berendezett rekonstruált római kori varázslóműhelyben megtalálható egy ókori varázsló teljes kelléktára: titokzatos alapanyagai, varázseszközei és receptgyűjteményei.

A kiállítás különlegességét Cserkuti Dávid, az egyik legismertebb magyar képregény rajzoló illusztrációi adják, amelyek egy aquincumi átoktábla alapján rekonstruált és részben elképzelt konfliktust mutatnak be. A szöveg alapján Aquincumban, a Kr. u. 2 – 3. század fordulóján egy bírósági tárgyalás előtt szabad emberek és rabszolgák egy csoportja, ólomlemezre írt átok szöveget készíttettek egy varázslóval, amellyel ellenségeik elnémítását, megbénítását igyekeztek elérni.