Eseménynaptár
2018. május
30
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2
3
2018.05.25. - 2018.05.25.
Szombathely
2018.05.25. - 2018.05.26.
Sátoraljaújhely
2018.05.25. - 2018.05.25.
Budapest
2018.05.25. - 2018.05.25.
Nyíregyháza
2018.05.25. - 2018.05.25.
Miskolc
2018.05.25. - 2018.05.25.
Makó
2018.05.25. - 2018.05.25.
Kőszeg
2018.05.25. - 2018.05.26.
Eger
2018.05.25. - 2018.05.26.
Veszprém
2018.05.25. - 2018.07.01.
Szeged
2018.05.25. - 2018.05.26.
Székesfehérvár
2018.05.24. - 2018.07.01.
Tatabánya
2018.05.24. - 2018.06.30.
Balassagyarmat
2018.05.24. - 2018.06.30.
Budapest
2018.05.11. - 2019.01.06.
Budapest
2018.05.11. - 2018.05.22.
Fehérvárcsurgó
2018.05.04. - 2018.10.31.
Budapest
2018.05.02. - 2018.06.20.
Szentes
2018.05.02. - 2018.09.30.
Szécsény
2018.05.01. - 2018.06.02.
Budapest
Budapesti Történeti Múzeum - Aquincumi Múzeum - Budapest
Aquincumi Múzeum, Budapest
Cím: 1031, Budapest Szentendrei út 135-139.
Telefonszám: (1) 250-1650, (1) 430-1081
Nyitva tartás: IV.1-X.31.: 10-18
Régészeti park nyitás: 9:00
XI.1-III.31.: 10-16
A Régészti Park látogatható az időjárástól függően nyitva tartási időben!

2015. december 24. és január 1. között a múzeum zárva tart!
A téli időszakban folyamatosan látogathatóak a kiállító épület kiállításai, időjárásnak megfelelően a régészti park, a Festőház pedig nyitvatartási napokon 11.00 és 13.00-kor.
A 18. század végén, Mária Terézia uralkodása idején tárta fel Schönvisner István, egyetemi tanár Óbudán a nagy katonai fürdő izzasztó kamráját. 1881-ben kezdődhettek meg a mai napig is tartó régészeti feltárások, először a polgárvárosi amfiteátrummal, majd a polgárváros központi részének kutatásával. A feltárások során előkerült leletanyag bemutatására 1894-ben hozták létre az Aquincumi Múzeumot. tovább
Programok
A foglalkozás két részből áll. A gyerekek először egy rövid interaktív tárlatvezetésen vesznek részt a romkertben vagy a kiállításokban, majd egy választható foglalkozás következik. tovább
Időszaki kiállítások
2018.02.06. - 2018.11.01. Mindeközben, enteriőr
A történelmen érdemes rágódni, Rómáén meg aztán hatványozottan. E gazdag és tanulságoktól sem mentes ismeretanyagból tíz történetet mutat be a kiállítás. Hogy még érdekesebb legyen a játék, minden Tiberis-parti eseményhez egy másik, párhuzamosan zajló történet társul arról a területről, amelyet ma Budapest néven ismerünk és szeretünk. Húsz jó ok arra, hogy egy kicsit töprengjünk a történelmen. tovább
2018.05.04. - 2018.10.31. Stop.Shop - Műhelyek és boltok világa a római kori Aquincumban
A római városokban – így Aquincumban is – meghatározó városképi elemek voltak az utcákat szegélyező boltok, műhelyek. „Rómát szemtelenül kisajátította a kalmár” írta a költő Martialis, utalva arra, hogy volt idő, amikor az Örök Városban mindent elleptek a boltok, kocsmák, kisebb-nagyobb műhelyek. tovább
Állandó kiállítások
Részlet a kiállításból
A helytartói palota emlékeit bemutató, az épület egykori pompáját idéző kiállítótérben helyet kap több, a palotából származó, korábban nem látható, illetve frissen restaurált mozaik, együtt láthatók a falakat díszítő falfestmények, a szentélyberendezésekhez tartozó, sokszor monumentális szobrok, valamint az épület egykor fényűző berendezéséről tanúskodó szökőkút vagy kőből faragott díszedény rekonstrukciója is. tovább
A Tegularium tulajdonképpen egy téglaraktár, melynek hangulatos szemközti oldalán egy kis kiállítás kap helyet, mely arra vállalkozik, hogy aquincumi példák segítségével bemutassa, hol és hogyan készültek a római téglák és más kerámia-építőelemek, miként használták fel őket. tovább
Az aquincumi lelőhelyű kőemlékeket magában foglaló kőtár Magyarország, sőt - Itália után - Európa egyik legnagyobb lapidáriuma. Az aquincumi kőtár jelenleg több mint 1000 leltározott tételt tartalmaz. Az anyag sírkövekből, votív és építési feliratokból, valamint épületfaragványokból és - kisebb részben - használati tárgyakból áll. tovább
Aquincumi Múzeum
Aquincum városa a 2-3. század fordulóján érte el legnagyobb kiterjedését: lakóinak száma 10-12000-re becsülhető. Bár a római kor négy évszázada alatt a polgári városrész településszerkezete, kiterjedése folyamatosan változott, jellegzetes építészeti elemei - a vízvezeték pillérek, az amfiteátrum és a városfal négyszöge - mindvégig a felszínen nyomon követhetők voltak, s a mai városképnek is meghatározó elemei maradtak. tovább