Eseménynaptár
2024. február
29
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
1
2
3
2024.02.29. - 2024.04.30.
Herend
2024.02.29. - 2024.02.29.
Szombathely
2024.02.28. - 2024.02.28.
Hódmezővásárhely
2024.02.28. - 2024.02.28.
Hódmezővásárhely
2024.02.26. - 2024.02.26.
Budapest
2024.02.26. - 2024.02.26.
Hódmezővásárhely
2024.02.26. - 2024.02.26.
Budapest
2024.02.24. - 2024.02.24.
Fehérvárcsurgó
2024.02.24. - 2024.02.24.
Kecskemét
2024.02.24. - 2024.02.24.
Makó
2024.02.23. - 2024.03.10.
Hódmezővásárhely
2024.02.22. - 2024.02.22.
Fülek
2024.02.22. - 2024.05.19.
Szombathely
2024.02.15. - 2024.03.15.
Hódmezővásárhely
2024.02.10. - 2024.05.12.
Debrecen
2024.02.09. - 2024.04.12.
Budapest
2024.02.09. - 2024.04.28.
Budapest
2024.02.09. - 2024.04.28.
Budapest
2024.02.02. - 2024.05.12.
Budapest
Tatabányai Múzeum - Tatabánya
Tatabányai Múzeum
Cím: 2800, Tatabánya Szent Borbála tér 1.
Telefonszám: (34) 688-192
Nyitva tartás: K-Szo 10-18
A kiállítás már nem tekinthető meg.
2015.09.06. - 2015.10.11.
festészet, időszaki kiállítás, képzőművészet
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Belépő felnőtteknek
1200 HUF
Egyéni belépő felnőtteknek
(Tatabánya kártyával)
950 HUF
Csoportos belépő felnőtteknek
(10 főtől)
800 HUF
/ fő
Belépő diákoknak
600 HUF
Csoportos belépő diákoknak
(10 főtől)
500 HUF
/ fő
Belépő nyugdíjasoknak
600 HUF
Csoportos belépő nyugdíjasoknak
(10 főtől)
500 HUF
/ fő
Belépő családoknak
2500 HUF
Rendezvényjegy
(Drámajegy, az ár tartalmazza a foglalkozáson túl a tárlatvezetést, a foglalkoztató füzet árát, valamint a foglalkozás anyagköltségét!)
1400 HUF
Végh Éva Rauscher-díjas dorogi festőművész Rekviem című kiállítása valódi mementó. A Tatabányai Múzeumban szeptember 6-án nyíló kiállítás kapcsán Taizs Gergő beszélgetett a művésszel.
Végh Éva alkotása
A Bányásznaphoz kapcsolódóan nyílik kiállítása a Tatabányai Múzeumban. A kiállított művekben hogyan jelentkezik a bányászat, mint téma?

Budapesten születtem, de az életem Doroghoz kötődik, melynek a múltja hosszú éveken keresztül a bányászatról és a hozzá kapcsolódó iparágakról szólt. Lakói már rég nem a bányászatból élnek, így az épületek sok esetben gazdátlanul, elhanyagolt állapotban, de romjaikban is méltósággal hirdetik a múltat. Ezekkel az alkotásokkal a felnövekvő, fiatal generáció számára kívántam emléket állítani a bányászoknak.

Miért inspirálják ennyire az egykori funkciójukat mára elveszített helyek, épületek, terek?

Az én világomban ezeket a monstrumokat a görög vagy római romokhoz hasonlítanám, mert ugyanúgy egy letűnt kor emlékei, de méltóságuk romjaikban is megmaradt. Elmúlásukban benne van a dicsőséges múlt, melyre épülhet a jövő. Talán valamiféle spirituális kapcsolat van köztünk: ha ilyen helyen járok, érzem azoknak az emberek a lelkét, a kapcsolatot, a hidat.

Milyen technikákat alkalmaz művei készítésekor?

Rekviem-műveknél a legegyszerűbb válasz: vegyes technika. Jórészt akril képekről beszélünk, de több anyaggal dolgozom egy alkotáson belül. Az alapozásra nagyon ügyelek, mert szerintem minden azon múlik. A kép a fejemben születik, addig nem is kezdem el a festést, amíg nem jelenik meg. Ha összeállt a kompozíció, megszerkesztem a képet, felépítem, majd lerombolom. Különböző anyagokkal bolondítom meg a felületet: akrilt, pasztellt, akvarellt, pácokat és időnként rajzszenet, ceruzát is használok, de az anyagot mindig alárendelem a mondanivalónak. Itt fotókkal is dolgoztam.

Említette, hogy személyes szálak is kötik az egykor virágzó helyi nehéziparhoz.

Az én korosztályom, az akkoriban Dorogon élők valamilyen módon mindannyian személyes szálakkal kötődtek a bányászathoz. Természetesen én is érintett vagyok, hiszen édesapám a Dorogi Szénbányák Vállalatnál dolgozott.  A Bányász köröndön laktunk Dorogon, a közelünkben futott a kötélpálya, mely a dunai szénrakodóhoz szállította a szenet, s előfordult, hogy néha engem is. Ez számomra meghatározó élmény volt, így a kiállított alkotásokon többször is megjelenik a ma már ipari műemlék, mely méltósággal uralja a Dunát.

Taizs Gergő