Eseménynaptár
2018. július
25
26
27
28
29
30
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2
3
4
5
2018.07.18. - 2018.10.31.
Szeged
2018.07.13. - 2018.09.02.
Budapest
2018.07.07. - 2018.11.04.
Budapest
2018.07.07. - 2018.10.14.
Budapest
2018.07.06. - 2018.09.23.
Budapest
2018.07.06. - 2018.09.01.
Baja - Szentistván
2018.07.04. - 2018.09.20.
Budapest
2018.07.04. - 2018.09.30.
Budapest
2018.07.03. - 2018.12.31.
Veszprém
2018.07.01. - 2018.07.31.
Tiszafüred
2018.03.01. - 2018.08.31.
Budapest
2012.03.01. - 2012.03.31.
Vác
2012.02.01. - 2012.02.29.
Miskolc
2012.01.22. - 1970.01.01.
Budapest
2011.10.04. - 1970.01.01.
Nagykáta
2011.10.01. - 1970.01.01.
Nagykáta
2011.10.01. - 1970.01.01.
Nagykáta
2011.09.30. - 1970.01.01.
Nagykáta
2011.09.30. - 1970.01.01.
Nagykáta
2011.07.04. - 2011.07.08.
Budapest
Bakonybéli Tájház - Bakonybél
A múzeum épülete
Cím: 8427, Bakonybél Fő u. 15.
Telefonszám: (30) 468-8938
Nyitva tartás: IV.1-IX.30.: H-Szo 9-18, V 9-16
X.1-31.: H-V 9-16
állandó kiállítás, fa- és csontfaragás, földművelés, iparművészet, kézművesség, mesterségek
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Belépő felnőtteknek
350 HUF
Belépő diákoknak
250 HUF
Belépő nyugdíjasoknak
250 HUF
Az erdős hegyekkel körülvett Bakonybél a török uralom után települt újra. A növénytermesztés szempontjából kedvezőtlen körülmények miatt már a 18. században jelentős jövedelemforrásnak számított a faeszközök készítése.

A 19. század közepére egyetlen olyan gazda sem volt a faluban, aki a mezőgazdaságból származó jövedelmét ne egészítette volna ki háziipari tevékenységgel, hiszen "nem találkozhatik a Helységben olyan ember, aki földművelésből csupán megélhetne". Elsősorban ennek a ténynek köszönhető, hogy Bakonybél valóságos faragó- faluvá vált a 19. századra.

Az évente százezer számra előállított fa eszköz főként a faluzó utak alkalmával lelt gazdára. Emellett a 19. század végéig nagy tételben vásárolták a Bakonybélben készült termékeket a külföldi, elsősorban szerb, horvát, bolgár és román kereskedők. A famunkából élő "fások" társadalma alapvetően három rétegből állt: a faragó kézművesekből, az ölfavágó napszámosokból és a faeszközöket értékesítő kereskedőkből - az utóbbiak közé tartoztak a házat egykor birtokló Haspray-család férfitagjai is.

Bakonybélben eleinte a felnőtt- és gyerektalicskák készítése volt a fő tevékenységi ág, emellett a leeső nagymennyiségű hulladékból kezdtek egyebeket, így villákat is készíteni. Legnagyobb mennyiségben a háromágú vellák készültek szénaforgatáshoz s egészen hosszúnyelű példányok a kazalrakáshoz, mellettük kisebb mennyiségben ennek ötágúváltozatát, az úgynevezett ponyvahányó vellát is. A gereblyék közül az általánosan ismert kisebb szénagereblét és a 24 fogú széles bőgőt (tarlógereblyét) készítették.

A termékek közül még említésre méltók a hóhányásra, gabonalapátolásra használt szórólapátok és a hosszúnyelű kenyérsütő lapát. Jármot, kétféle teknőlábat, tilót, csépet, fejőszéket, zsámolyt, botokat is faragtak. A fejsze-, kapa-, kasza-, ásó- és csákánynyelek mellett kisebb szerszámokhoz, kalapácsokhoz, vésőkhöz is készültek nyelek. Az eladásra szánt termékek nagy tételben készültek. A faragók tudása azonban nem korlátozódott csak ezekre. Mindent elkészítettek, amire szükség volt a háztartásban és a gazdasági munkában.