Az erdős hegyekkel körülvett Bakonybél a török uralom után települt újra. A növénytermesztés szempontjából kedvezőtlen körülmények miatt már a 18. században jelentős jövedelemforrásnak számított a faeszközök készítése.

A 19. század közepére egyetlen olyan gazda sem volt a faluban, aki a mezőgazdaságból származó jövedelmét ne egészítette volna ki háziipari tevékenységgel, hiszen "nem találkozhatik a Helységben olyan ember, aki földművelésből csupán megélhetne". Elsősorban ennek a ténynek köszönhető, hogy Bakonybél valóságos faragó- faluvá vált a 19. századra.

Az évente százezer számra előállított fa eszköz főként a faluzó utak alkalmával lelt gazdára. Emellett a 19. század végéig nagy tételben vásárolták a Bakonybélben készült termékeket a külföldi, elsősorban szerb, horvát, bolgár és román kereskedők. A famunkából élő "fások" társadalma alapvetően három rétegből állt: a faragó kézművesekből, az ölfavágó napszámosokból és a faeszközöket értékesítő kereskedőkből - az utóbbiak közé tartoztak a házat egykor birtokló Haspray-család férfitagjai is.

Bakonybélben eleinte a felnőtt- és gyerektalicskák készítése volt a fő tevékenységi ág, emellett a leeső nagymennyiségű hulladékból kezdtek egyebeket, így villákat is készíteni. Legnagyobb mennyiségben a háromágú vellák készültek szénaforgatáshoz s egészen hosszúnyelű példányok a kazalrakáshoz, mellettük kisebb mennyiségben ennek ötágúváltozatát, az úgynevezett ponyvahányó vellát is. A gereblyék közül az általánosan ismert kisebb szénagereblét és a 24 fogú széles bőgőt (tarlógereblyét) készítették.

A termékek közül még említésre méltók a hóhányásra, gabonalapátolásra használt szórólapátok és a hosszúnyelű kenyérsütő lapát. Jármot, kétféle teknőlábat, tilót, csépet, fejőszéket, zsámolyt, botokat is faragtak. A fejsze-, kapa-, kasza-, ásó- és csákánynyelek mellett kisebb szerszámokhoz, kalapácsokhoz, vésőkhöz is készültek nyelek. Az eladásra szánt termékek nagy tételben készültek. A faragók tudása azonban nem korlátozódott csak ezekre. Mindent elkészítettek, amire szükség volt a háztartásban és a gazdasági munkában.