Eseménynaptár
2024. június
27
28
29
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
2024.06.22. - 2024.06.22.
Zirc
2024.06.22. - 2024.06.22.
Szigetvár
2024.06.22. - 2024.06.22.
Székesfehérvár
2024.06.22. - 2024.06.22.
Budapest
2024.06.22. - 2024.06.22.
Budapest
2024.06.22. - 2024.06.22.
Budapest
2024.06.22. - 2024.06.23.
Budapest
2024.06.22. - 2024.06.22.
Szentendre
2024.06.22. - 2024.06.22.
Székesfehérvár
2024.06.22. - 2024.06.22.
Szekszárd
2024.06.22. - 2024.11.15.
Hódmezővásárhely
2024.06.21. - 2024.10.06.
Budapest
2024.06.19. - 2024.09.22.
Budapest
2024.06.15. - 2024.09.15.
Hódmezővásárhely
2024.06.07. - 2025.02.02.
Budapest
2024.06.02. - 2024.07.02.
Debrecen
2024.05.10. - 2024.06.14.
Székesfehérvár
2024.05.01. - 2024.06.30.
Kaposvár
2024.04.27. - 2024.06.24.
Budapest
2024.04.27. - 2024.06.27.
Szombathely
Városi Helytörténeti Gyűjtemény - Szigetszentmiklós
Cím: 2310, Szigetszentmiklós Árpád utca 34.
Telefonszám: (24) 368-264, (30) 262-1660
Nyitva tartás: IV.1-XI.1.: V 14-17
(előzetes bejelentkezés alapján nyitvatartási időn kívül is - tel.: 24/ 367-100)
állandó kiállítás, Árpád-kor, gazdaság, Középkor, közlekedés, Ókor, Őskor, régészet, szolgáltatás, történelem, Újkor, Vaskor, vasút, XIX. század
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
A város területe és határa már ősidők óta lakott volt. A szántás és földmunkák során egy évszázada kerülnek elő folyamatosan az őskori népek emlékei, edényei, faluhelyei és temetői. A leletek tanúságai szerint mintegy 6000 éve lakják emberek a szigetet és határait.
Részlet a kiállításból
A legrégibbi településnyomok és leletek a kőkorból valók: kőbalták, kőpengék, edények, tűzhelyek maradványai láttak napilágot. Híresek az előkerült rézkori harangalakú edények, és a Felsőtag-dűlőben feltárt korabronzkori temető leletei is.

A vaskor embere a Béke utcában hagyott nyomokat maga után, a kelták lakógödreit a Czuczor-sziget hídja tövében az M0-ás kövesút építésekor tárták fel 1989-ben. A szarmaták maradványait a Losonczi utcából ismerjük. A római-kori írásos kövek az elbontott helyi ref. templom falából kerültek múzeumunkba.

Az avarok 568-ban telepedtek meg a Csepel-szigeten. A Hárosi-dűlőben feltárt 20 csontvázas sírból értékes VI-VII. századi ékszerek és tárgyak kerültek elő. A honfoglaláskor Árpád-fejedelem és a Megyer törzs tagjai szállták meg a szigetet. A mai köztemető területéről X-XII. századi leletek kerültek a múzeumba, ugyanis az első Szentmiklós nevű falucska ezen a területen feküdt.

A falu első ismert okleveles említése az 1264. X. 14.-én keltezett, csuti adománylevélben szerepel, IV. Béla királyunk idejéből. Az 1546-os török adóösszeírás szerint falunkban már 92 adófizető magyar család lakott. A törökök kiűzése után, 1700-ban, 45 családot írtak össze, majd lassan újra benépesült a falu. Az úrbéri földrendezés (1768) idején 136-ra növekedett a családok száma az akkor már református faluban.

A gyakori árvizek, tűzvészek a falut is meg-meglátogatták; a legnagyobb jegesárvíz 1838-ban zúdult a településre: ekkor 152 ház elpusztult. A határ tagosításakor (1862), azonban, a lakihegyi császári és királyi uradalom földjéből kaptak földet.

Nagy előrelépést jelentett Szigetszentmiklósnak az 1892-ben épült HÉV-vasút: ez kötötte össze a falut a fővárossal. A munkások ekkor kezdtek Pestre járni a gyárakba, a gazdálkodók pedig ettől kezdve hordták termékeiket eladásra a pesti piacokra. A hajdani nagyközség fejlődéséhez jelentősen hozzájárult a Csepel Autógyár is, mely 1951-ben lakótelep építésébe kezdett.